A Magyar Szocialista Párt (MSZP), programjában több tízezer új munkahelyet ígér, és olyan sikeres stratégiai ágazatok fejlesztését, mint a gyógyszeripar, a biotechnológia, a logisztika, az autógyártás, az energiaipar, a szolgáltató ágazatok, a technológiai kutatás, az infokommunikáció, a zöldgazdaság, a turizmus és a mezőgazdaság.
A program szerint a foglalkoztatás évi egy százalékkal növekedhet, a bruttó keresetek pedig a négy év átlagában mintegy 20 százalékkal.
A Fidesz-KDNP programja a gazdaságpolitika középpontjába – a verseny mellett – a munkát állítja, a céljuk az, hogy az országban egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre. A párt programja szerint az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg.
Az új munkahelyek jelentős részét a párt szerint a felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell létrehozni, hiszen közöttük sok a munkanélküli vagy az inaktív. Úgy vélik: az egymillió új munkahely másik részét a frissen végzett, sokszor több idegen nyelvet is beszélő fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére kell a vállalkozásoknak megteremteniük a kreatív iparágakban.
A Jobbik nem számszerűsíti, hány munkahelyet kíván létrehozni, ugyanakkor hangsúlyozzák: komoly munkaerőigényt fog jelenteni az építőipar, a logisztikai ipar és a gyógyturizmus. Ezenkívül a rend- és honvédelem újraszervezésével, bővítésével is új munkalehetőségeket kívánnak teremteni. A Jobbik országosan vezérelt, de helyi szinten megvalósuló közmunkaprogramot dolgozna ki, amelybe a többnyire alulképzett, tartósan munka nélkül maradt embereket is bevonnák
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerint a kirívóan alacsony magyar foglalkoztatási rátát legalább 10 százalékponttal kell emelni tíz év alatt, és így elérni, hogy a munkaképes korú lakosság legalább kétharmada szervezett, bejelentett munkából nyilvánosan elismert, adó alá vonható jövedelmet szerezhessen. A munkahelyteremtést a vállalkozók beruházásai és új vállalkozások alapítása révén képzeli. A párt szerint ezért nagyságrendekkel kell növelni a vállalkozói szabadságot és versenyképességet.
A Lehet Más a Politika (LMP) is úgy véli, hogy hosszú távú megoldásként az oktatási rendszert kell úgy átalakítani, hogy a technológiaigényes munkakörök betöltéséhez, szakmaváltásokhoz, felnőttkori tanuláshoz szükséges alapkészségeket kivétel nélkül mindenki megszerezze. A párt szerint javítani kell azokon a szabályozási és adózási feltételeken, amelyek a munkaerő iránti keresletet befolyásolják.
Az LMP elsősorban zöld munkahelyeket teremtene, azonban csak úgy, hogy az a költségvetésnek ne jelentsen többletterhet.
A Civil Mozgalom állami vállalkozásokkal teremtene új munkahelyeket. Kiemelik: a közvetlen munkahelyteremtést új típusú, innovációra épülő állami vállalkozások folyamatos alapításával képzelik el, így az állam közvetlen piaci lépésekkel csökkentené a munkanélküliséget. A párt a közvetett munkahelyteremtést adókedvezményekkel és innovációs pályázati támogatásokkal ösztönözné.
