Az országban húsz területi választókerület van (a 19 megye és a főváros), ezekben listát csak pártok állíthatnak. Listaállításra az a párt jogosult, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.
Vasárnap estig 77 területi listát jelentettek be a pártok, ebből hét párt 68 listáját már nyilvántartásba vették az illetékes területi választási bizottságok. Minden területi választókerületben van nyilvántartásba vett listája az MSZP-nek. A Fidesz-KDNP-nek és a Jobbiknak 18-18 listáját vette már nyilvántartásba az illetékes választási bizottság. Az MDF-nek öt, a Lehet Más a Politikának (LMP) és a Magyar Kommunista Munkáspártnak (Munkáspárt) 3-3, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak (MSZDP) pedig egyelőre egy megyei listája van.
A legtöbb pártlista – összesen hat – közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehet választani a jelenlegi adatok szerint, de öt listát vettek már nyilvántartásba Bács-Kiskun megyében, négyet-négyet pedig Békés, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest és Szabolcs megyében. Egyelőre két párt tudott területi listát állítani Budapesten és Baranya megyében.
A területi lista állításának azért van jelentősége, mert ha egy párt nem tud az adott megyében területi listát állítani, akkor nem szerepelhet a pártlistás szavazólapon, és így nem juthat fontos szavazatokhoz, amelyek révén át tudná lépni a parlamentbe jutási ötszázalékos küszöböt, és így nem részesedhet az országos listás kompenzációs mandátumokból sem.
Az a párt, amelyik képes hét területi listát állítani, jogosult az országos lista állítására és így részesedhet a kompenzációs mandátumokból.
A területi listákon háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. A pártok a listán szereplő jelöltek sorrendjét maguk állapítják meg, általában úgy, hogy az élen “húzóemberek, olyan ismert személyek legyenek, akik minél több szavazatot “hozhatnak” a listára.
Az országgyűlési képviselők választásánál alkalmazott területi lista úgynevezett zárt lista, azaz a választópolgár nem változtathatja meg a jelöltek sorrendjét a szavazatával. A választópolgár tehát a szavazatával azt tudja befolyásolni, hogy hány mandátumot szerezzen a párt, de abba nem tud beleszólni, hogy kikből legyenek képviselők.
