Eszerint 2030-ig 2 ezer 400 milliárd eurót kéne befektetni, mert annak hiányában fenyeget a veszély, hogy Oroszországnak és Közép-Ázsiának több földgázt és kőolajat kell importálnia, mint amennyit exportál. Ezt megerősítette a Világbank európai és közép-ázsiai fenntartható fejlődésért felelős részlegének igazgatója is. „A régió nettó exportőrből nettó importőrré válhat” – mondta Peter Thomson.
Az intézkedést annak ellenére elengedhetetlennek tartják, hogy az Európai Unió évek óta próbál segíteni a Gazpromot abban, hogy az orosz földgázkonszerntől függetlenedjen. Ez azért lényeges, mert a vállalatnak évente 11 milliárd eurót kellene befektetnie a vezetékekbe csak ahhoz, hogy a jelenlegi szinten tartsa a kitermelést, ezzel szemben 2001 és 2008 között csak összesen 36 milliárd dollárt költött erre a célra.
Ennek érdekében új gázellátási jogszabály-tervezetet fogadtak el, ami előírná, hogy 45 napon
át akkor is kapjanak gázt a háztartások, ha az ipari felhasználókhoz épp nem jut. Az új szabályozást még a tagállamok kormányainak is jóvá kell hagyniuk.
Európa energia-gondjának megoldása azonban nem ilyen egyszerű, mert amilyen mértékben csökkeni fog Oroszország nyomásgyakorló képessége a jelentés szerint, olyan mértékben fog erősödni a közép-ázsiai országoké – írta a Die Presse.
Brendan Devlin, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese azt is mondja, hogy az energiaválság elkerüléséhez magántőkét is fel kell használni. „Azerbajdzsánnál van a kulcs mindenféle gázvezeték-fejlesztéshez, és ezt tudja is” – fogalmazott.
