Az ügyben E. Zsanett pótmagánvádlóként indított büntetőpert öt rendőr ellen. Állítása szerint 2007. május 4-én hajnalban a rendőrök feltartóztatták Budapesten, a Múzeum körútnál, majd ketten közülük egy elhagyatott helyen megerőszakolták, és három társuk azt végignézte. Ezután pedig elvettek a 21 éves nőtől 20 ezer forintot.
A rendőrök mindezt következetesen tagadják. Az ügyben korábban ellenük indított egyik büntetőeljárást a nyomozó ügyészek még évekkel ezelőtt – részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában – megszüntették és hamis vád miatt másik eljárást indítottak, amely azonban a most folyó pótmagánvádas ügy jogerős lezárásáig fel van függesztve.
E. Zsanett jogi képviselője, a pótmagánvádló néhány napja perbeszédében súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt kérte elítélni a megvádolt rendőröket, akiknek az ügyvédei viszont felmentést indítványoztak, bűncselekmény hiányára hivatkozva.
A pótmagánvádló az eljárás során azt igyekezett alátámasztani, hogy az öt rendőr nem szavahihető, vallomásaik ellentmondóak. E. Zsanett jogi képviselője perbeszédében azt indítványozta, hogy erőszakos nemi közösülés, zsarolás, vesztegetés és személyes szabadság megsértése miatt ítéljék el a vádlottakat, mert álláspontja szerint súlyos bizonyítékok szólnak ellenük.
A pótmagánvádló egy civil szakértői bizottság véleményével összhangban bírálta az öt rendőrrel szembeni korábbi ügyészségi eljárást, arra hivatkozva, hogy egyes bizonyítékokat – például a bűncselekmény helyszínén működő térfigyelő kamarák felvételeit – ismeretlenek manipulálhattak, az öt rendőr közti telefonbeszélgetéseket, rádióforgalmazást pedig a sértetti oldal sosem ismerhette meg.
Ugyanakkor a rendőrök védői szerint E. Zsanett az, aki nem szavahihető, a rendőrök csak igazoltatták és hazakísérték őt, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyenesen kizárt, hogy a rendőrök egyáltalán elkövethették volna a terhükre rótt bűncselekményeket, hiszen erre öt percnél is kevesebb idejük lett volna.
Néhány napja, a védőbeszédekben felmerült az is, hogy E. Zsanett a pótmagánvádas eljárással csak azt szeretné elérni, ne kelljen a hamis vád büntetőjogi következményeit viselnie. A védők a fiatal nő személyiségét elemezve felvetették: vádjai mögött egy viszonzatlan szerelem állhat, E. Zsanett hajlamos arra, hogy a tényeket megmásítsa, nagyon foglalkoztatta a szexuális erőszak témája, és korábban többször is azt híresztelte, hogy meg akarták erőszakolni. Volt olyan védő is, aki szerint a pótmagánvádas eljárás “fizetett hirdetésként működött”.
A rendőrök ellen a katonai ügyészség által indított közvádas büntetőeljárásban egy éve, 2009. január 14-én a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa hirdetett másodfokú döntést. Az ott megállapított tényállás csupán annyit tartalmaz, hogy a rendőrök 2007. május 4-ére virradóra engedély nélkül elhagyták a VIII. kerületi járőrkörzetet, amikor a XIII. kerületbe hazakísérték az intézkedés alá vont, de okmányokkal nem rendelkező E. Zsanettet. Ezért három rendőrt hivatali visszaélés miatt 150 és 200 ezer forint közötti pénzbüntetésre, kettőt pedig szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt 72-72 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek.
Az ügyben nem csak az ellentétes oldalon álló ügyvédek csaptak össze. A pótmagánvádas eljárásban egy ismert pszichológus, aki hitelt adott a lány szavainak, és azt állapította meg, hogy E. Zsanett erőszak áldozatává vált, visszaadta szakértői igazolványát. Bagdy Emőke az egyik tárgyaláson már tanúként kifejtette: megállapításait pszichometrikus mérésekre, tesztekre alapozta, vizsgálatai szerint E. Zsanett nem túloz. Álláspontja szerint az a szakértő kollégája, aki a lány előadását nem találta életszerűnek, hibás következtetést vont le, és hibás véleményt alkotott. Bagdy Emőke emiatt az igazságügyi szakértői kamarához fordul.
Az ügy kivizsgálása érdekében a Társaság a Szabadságjogokért kezdeményezésére 2008 tavaszán létrejött egy független szakértői bizottság, amelynek az év novemberében nyilvánosságra hozott jelentése azt tartalmazta: kérdéses, hogy az eljárás tisztességes volt-e, a hatóságok pártatlanul, a szakmai szabályok betartásával jártak-e el, s a büntetőeljárás lassúsága és a kellő körültekintés hiánya “lehetetlenné” tette a megfelelő bizonyítékok összegyűjtését.
A civil bizottság jelentését annak nyilvánosságra kerülésekor “kétes értékű irománynak” nevezte Magyar György ügyvéd, az egyik rendőr védője, aki azonban azt is megállapította: nem vitás, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények feltárása terén a magyar hatóságoknak még sokat kell tenniük az eredményesség növelése és a sértett kímélete érdekében.
A Rendészeti Biztonsági Szolgálat öt rendőrét a történtek után nem sokkal felfüggesztették beosztásából, ám 2008 januárjában visszahelyezték őket a jogutód Készenléti Rendőrséghez.
