A monetáris tanács hétfőn a piaci várakozásoknak megfelelően csökkentette 25 bázisponttal a jegybanki alapkamatot.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere hangsúlyozta, hogy az MNB folytatta az óvatos kamatcsökkentést. Emlékeztetett arra, hogy a januári kamatvágás után az MNB a reálgazdasági és inflációs folyamatokhoz, illetve a külső környezethez kötötte a további kamatcsökkentést.
Az ebből a szempontból különösen fontos kockázati felárak nem változtak jelentősen a januári döntéshez képest – indokolta az újabb 25 bázispontos csökkentést az elemző.
A globális piacok év eleji esését februárban már korrekció követte, ami kedvezett a kockázatvállalási hajlandóságnak. Az időközben Magyarországon megjelent reálgazdasági adatok továbbra is a gazdaság rendkívül gyenge aktivitását tükrözték, ami nem utal inflációs nyomásra. A vártnál jobb negyedik negyedéves GDP-adat inkább csak a revíziók miatt mutatott kisebb visszaesést – jegyezte meg Bebesy.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint az MNB mostani 25 bázispontos kamatcsökkentésével leállhat a múlt év nyara óta süllyedő kamatpálya. Legfeljebb még egy 25 bázispontos vágásra nyílhat tere a monetáris tanácsnak, sőt nem zárható ki az sem, hogy még az idén, nyár végétől egy emelkedő kamatpályát árazzon be a piac.
Az elemzők a hazai kockázatok közé sorolják a választásokat, amelynek kimenetele, illetve az új kormány fiskális célkitűzései döntő jelentőségűek az ország kockázati megítélésében. Emiatt szinte kizárható a következő két hónapra, hogy a monetáris tanács az alapkamathoz nyúljon.
Az elemzés megemlíti azt is, hogy márciustól a mostani 9 főről 7 főre csökken a monetáris tanácstagok száma. Bihari Vilmos és Hardy Ilona távozásával a monetáris szigorítás hívei relatív erőfölénybe kerülhetnek.
