Az ügyész hangsúlyozta: a vádlottak által tanúsított magatartásminta törvénytelen, azt a büntetőjog eszközeivel meg kell bélyegezni.
Az ügy nyomozati szakban folytatott szakaszának tanulságaként említette, hogy az igazságszolgáltatás szerveit és munkatársait jogszerű tevékenységük gyakorlása során vagy emiatt senki részéről nem érheti presszió.
A vádhatóság álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alátámasztotta állításukat: a per nyolc vádlottja Zuschlag János vezetésével fiktív civilszervezetekből álló hálózatot épített ki, majd azok pályázatokon nyert pénzeiből működtették a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (Fibisz) mozgalmát. Kilenc fiktív civilszervezet 72 pályázata révén jutottak állami forrásokhoz, majd a pénzt törvénytelenül, a pályázattól eltérő célra használták fel – mondta a vádhatóság képviselője.
Nem kötöttek vádalkut Ladossal
Az ügyész kiemelte: a 16 vádlott közül Lados István másodrendű vádlott ez egyetlen, aki őszinte, feltáró, önmagára és társaira is terhelő vallomást tett, részletekbe menően feltárta a csoport működését. A vádhatóság szerint Lados István szavahihetőségét alátámasztja az a tény, hogy a nyomozati szakban csaknem húsz napon keresztül tett vallomása megegyezik a bíróság előtti, nyolc napig tartó vallomása során elmondottakkal.
Vádbeszédében az ügyész kitért arra: a nyomozati szakban Lados Istvánnal közölték az együttműködő gyanúsítottakkal kapcsolatos figyelmeztetetéseket, közölték vele, nincs lehetőség vádalku megkötésére. “A vallomás törvényessége és bizonyítékként felvett vallomása nem vet fel törvényességi aggályokat” – mondta.
Az ügyész beszámolt arról, hogy a vádhatóság a fiktív szervezetek tagjaiként megjelölt személyeket kihallgatta, de közülük senki nem vallott arról, hogy a szervezetek működéséről tudott volna. Bebizonyosodott: a jegyzőkönyveken szereplő aláírásaikat aláhamisították – közölte Német Zsolt, aki a vádbeszédében némileg módosította a vádpontok egy részét, de ez a vádlottak cselekményének minősítését nem érintette.
Nem sikerült bizonyítani a vádlottak anyagi haszonszerzését
A vádhatóság szerint bebizonyosodott, hogy Zuschlag János elsőrendű, Lados István másodrendű, Katus Ferenc harmadrendű, Őri Csaba negyedrendű, Krausz Csaba ötödrendű, Marsovszky Balázs hatodrendű, Kullai Tamás hetedrendű valamint Vámosi Zsolt nyolcadrendű vádlottak tisztában voltak a fiktív társadalmi szervezetek pályázati tevékenységével, az általuk nyert pénzek pályázattól eltérő célú felhasználásával. A pályázatok lebonyolításában, a fiktív szervezetek “működtetésében” részt vettek.
Az ügyész álláspontja szerint az is bebizonyosodott: a kilencedrendű vádlott, Prácser László Zuschlag Jánosnak segített a Nemzeti Civil Alapprogramhoz benyújtott pályázatok elkészítésében, majd a beszámolók elkészítésében.
A perbeszédben a vádlottak tevékenységét, a fiktív szervezetek pályázatait, a lehallgatott telefonbeszélgetések összefüggéseit részletesen ismertette az ügyész. A vádhatóság képviselője kiemelte: az elsőtől nyolcadik rendű vádlottak esetében a bűnszervezet törvényi tényállása bizonyított. Ezt nem változtatja meg, hogy nem sikerült bizonyítani a vádlottak anyagi haszonszerzését, mert a haszonszerzés máshol (Fibisz) – realizálódott. A bűnszervezet létszámát a törvény három főben jelöli meg.
Nem állja meg a helyét Zuschlag vallomása
A vádbeli cselekmények hat év alatt történtek, ez idő alatt Zuschlag szerepe végig meghatározó volt, valamint a tagok személye csak kis mértékben változott. Az elkövetői csoport összehangoltan működött, ami a szervezett bűnszervezet egyik ismérve – fűzte hozzá.
Az ügyészség szerint nem állja meg a helyét Zuschlag János vallomása, amely szerint egyedül követte el a cselekményeket. Az ügyész szerint a bizonyítékok egész tárháza bizonyítja a bűnszervezet működését.
A minősítés az első- és a másodrendű vádlottak esetében 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztési tételt von maga után – mondta a vádló, akinek a beszédéből eddig nem derült ki, hogy mekkora büntetést fog kérni a vádlottakra.
