A „Cigánypolitikai alapvetések” alfejezetben a Jobbik kifejti: a megoldás felé vezető úton az első lépés mindig a diagnózis felállítása, és mivel ez nálunk elmaradt, így nincs miért csodálkozni a tragikus állapotokon.
„Az érdemi diagnózis felállítását nehezíti, hogy a vitateret teljes mértékben a „politikailag korrektnek” nevezett nyelvezetet használó balliberális ideológusok és szakértők töltötték ki, akik az érdemi diskurzusra törekvőket játszi könnyedséggel rasszistázzák le, és kerülik el velük érveik ütköztetését” – áll a programban.
Polgárháborús veszély
„Az első feladat tehát az őszinte helyzetfelmérés. A cigányság jelenlegi állapotában ma Magyarországon egy időzített bomba. Ha nem történik azonnali és érdemi beavatkozás, ez a probléma hazánkat polgárháborúba sodorhatja” – véli a Jobbik.
Majd hozzáteszik: a cigány társadalom többsége a törvények, a munka és az oktatás világán kívül él, ahonnan a jelek szerint sokuknak nem csupán lehetősége, hanem szándéka sincs a kitörésre.
Felszámolják a cigánybűnözést
A Jobbik szerint a cigánykérdés komplex probléma, így kezeléséhez is komplex programra van szükség. „A cigánybűnözés fogalma természetesen nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző lenne. Nem jelenti tehát sem a cigányság kollektív megbélyegzését, sem rasszizmust, hiszen a jelenség mögött nem genetikai meghatározottság, hanem sajátos szociokulturális háttér értendő” – hangsúlyozza programjában a Jobbik.
„Ez egy kriminológiai fogalom, mely szerint vannak erre a kisebbségre speciálisan jellemző bűnelkövetési formák, amelyek speciális kezelést igényelnek” – áll a dokumentumban.
Ezzel szemben egy kriminológus szakértő lapunknak hangsúlyozta: 1990-ben még létezett a „cigánybűnözés” fogalma, ezt követően azonban – mint Gönczöl Katalin kriminológus korábban az fn.hu-nak fogalmazott – az igazságszolgáltatás „színvak” lett. Ez azt jeleni, hogy nincsenek statisztikai adatok arról, hogy a bűnelkövetők hány százaléka roma származású. Ahogy arról sincsenek adatok, hogy a roma gyermekek hány százaléka nincs beiskolázva.
„Magyarországon a cigánykérdés elsősorban olyan társadalmi probléma, amelyről őszintén kellene beszélni” – fogalmazott Gönczöl Katalin kriminológus, hangsúlyozva, hogy az olyan tragikus események, mint Olaszliszka vgay a Cozma-ügy, nem cigánykérdés. „Ez legtöbbször a társadalmi kirekesztődéshez, szegregációhoz kapcsolódik, és nem valamilyen etnikumhoz” – emelte ki a szakértő korábban az fn.hu-nak adott nyilatkozatában. Szerinte nincs cigánybűnözés Magyarországon, ám van egy szegény, kirekesztett réteg, amelyben nő a feszültség és az erőszakosság. A reakció velük szemben olyan mértékű, hogy az már a demokratikus társadalmi működést veszélyezteti. A megoldás egy társadalmi stratégia lenne.
Csendőrség és szociális kártya
A Jobbik programjának „Szebb jövőt” felvető ígéretei szerint átfogó és mélyreható felmérést kell készíteni a cigány kisebbségről, kitérve annak lélekszámára, családi állapotaira, demográfiai dinamikájára, iskolázottságára, bűnözéshez való viszonyára, a többségi társadalommal kapcsolatos attitűdjeire, az integrációhoz való hozzáállására.
„A cigánybűnözés felszámolása céljából szükségesnek tartjuk a rendőrség megerősítését és a csendőrség felállítását. A szociális segélyek helyett munkát, adott esetben közmunkát kell adni mindenkinek, aki képes a munkavégzésre. A segélyeket nem szabad készpénzben kifizetni, hanem azt szociális kártyán keresztül kell eljuttatni a segélyezetthez” – áll a programban.
Az alkotmányjogász lapunk kérdésére ezzel kapcsolatban kifejtette: kétharmados törvényben lehetséges a csendőrség felállítása, mivel az ugyanilyen többséget igénylő rendőrségi törvény megváltoztatása nélkül értelemszerűen nem megy – állítja Szikinger István. Az alkotmányjogász az fn.hu-nak elmondta: a csendőrség nem lehet a honvédség része, mert akkor az már az alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdésébe ütközne: (2) „A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő”. Ez következetes alkotmánybírósági értelmezés szerint azt jelenti, hogy a leírt helyzet kivételével katonák a belső rend védelmében, a közbiztonság fenntartásában nem vehetnek részt.
Ami a szociális kártyát illeti, a monoki polgármester által kitalált és bevezetett intézményt, bár egyre több önkormányzat kívánja átvenni, az adatvédelmi ombudsman aggályosnak tartja és a szociológusok is ellene érvelnek. Az fn.hu által megkérdezett társadalomkutató értelmetlennek és fölháborítónak tartja a szociális kártyát. Ferge Zsuzsa szerint nem a szegények bűnbakká tételével lehet megoldani az egyenlőtlenség, munkanélküliség és szegénység problémáit. A szociológus szerint valamennyi kutatás azt mutatja, hogy a szegényeknél, a segélyekből élőknél is az első a gyermek, s hamis az érvelés, amely szerint azért szükséges a szociális kártya, mert a szülők a pénzt nem a gyermekekre költik. Természetesen előfordulhat ezeknél a családoknál is, hogy a családfő elveszi a pénzt, s elhanyagolja a gyermekeket, de ez nem a szegénységgel, illetve a munkanélküliséggel függ össze.
Keresztbe tennének a „megélhetési gyermekvállalásnak”
A Jobbik által „megélhetési gyermekvállalásnak” nevezett „jelenség” visszaszorítása érdekében a párt a családi pótlékot a 3. gyermektől felfelé adókedvezménnyé alakítaná. Ezenfelül minden gyermeknevelési támogatást iskoláztatási kötelezettséghez kötnének.
Az alkotmány 70/E §-ának (1) bekezdése szerint: 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. Alaptörvényünk tehát nem köti semmiféle „jó állampolgári magaviselethez” az egyébként rászoruló állampolgárok segélyezését, így az ilyen szabályozás véleményem szerint alkotmányellenes, annak ellenére, hogy vannak rá példák itthon is és külföldön is – mondta lapunknak Szikinger István. Szerinte itt nyilván a jog (illetőleg a segély) rendeltetéséből kell kiindulni, valójában a rászorultság tényéből. Ha tehát valaki nem járatja iskolába a gyerekét, hanem dolgozni vagy koldulni küldi, akkor nyilvánvalóan haszna van belőle, tehát nem rászorult. Az ilyenek azonban nem általános feltételként, hanem kivételes (megvonási) lehetőségként kell hogy megfogalmazódjanak a szakértő szerint.
Differenciált oktatás
„Az erőltetett integráció helyett a differenciált oktatást támogatjuk, mert a jelenlegi rendszer mindenkit visszahúz a leginkább beilleszkedni nem képes gyerekek szintjére. (Ez nem kizárólag cigányprobléma, de ott jelentkezik tömegesen.) A differenciált képzésben ugyanakkor mindkét irányban átjárást kell biztosítani, lehetőséget adva a kiemelkedésre. A cigánykérdéssel érintett iskoláknak hathatós szakmai támogatást és pénzügyi eszközöket kell adni ahhoz, hogy az oktatásban való részvétel alkotmányos jogát a helyi viszonyok figyelembevételével tudják biztosítani” – véli a Jobbik.
Másként vélekednek viszont az oktatási szakértők. Mivel az iskolában a társadalom minden jövendőbeli felnőtt tagja stabil közösségekben, közvetlen személyes kapcsolatok révén szerezhet tapasztalatot más társadalmi, etnikai csoportokhoz tartozó emberekről, az iskolai elkülönülés ennek a tapasztalatszerzésnek a lehetőségét ássa alá – áll Kertesi Gábor és Kézdi Gábor tavaly novemberben megjelent tanulmányában. Az iskolai szegregáció másik következménye, hogy rendszerszerűen alacsony színvonalú oktatással jár együtt. Ez annál is súlyosabb társadalmi probléma, mivel a magas színvonalú oktatás éppen a leghátrányosabb helyzetű tanulók teljesítményét képes a leginkább előmozdítani.
A deszegregáció persze önmagában kevés – ismerte el Kézdi Gábor az fn.hu kérdésére. Az integrált csoportokban folyó munkára fel kell készíteni a pedagógusokat, hiszen egy ilyen közösségben csak korszerű pedagógiai eszközökkel – differenciálás, kooperatív tanulási technikák alkalmazása, csoportmunka, s a többi – lehet eredményes az oktatás-nevelés. Ha viszont a képzési, továbbképzési rendszerben felkészülnek a tanárok, tanítók a hatékony integrált oktatásra, akkor abból mindenki – a hátrányos helyzetű, a jól szituált, a tehetséges, és a kevésbé tehetséges, a roma és nem roma gyerek is – profitál.
Kizárnák a tanításból a renitenseket
A Jobbik programjában hangsúlyozza: a cigányság integrációja a többségi társadalomba való beilleszkedést jelenti, amit már kisgyermekkorban el kell kezdeni, az óvodában, az iskolában. „Az iskolai közösségi normákat rendszeresen megsértőkkel szemben szükség van hatékony szankciórendszerre (kizárás a tanításból, javító-nevelő intézet végső esetben).
(Ez a hatályos törvények szerint egyébként lehetetlen, mivel jelenleg Magyarországon 18 év a tankötelezettség korhatára, azaz a 18. életévét be nem töltött diákot az államnak kötelező tanítania, nem „zárhatja ki” az oktatásból.)
A Jobbik támogatná ugyanakkor a cigány pedagógusok képzését és alkalmazását a cigányok által sűrűn lakott települések iskoláiban. „Ehhez szükséges az állami ösztöndíjrendszer felélesztése, amely már az általános iskola végén fel tudja karolni az arra fogékonyságot mutató, tehetséges cigány gyerekeket. Egy ilyen programra jelentős uniós források lennének megmozdíthatók.”
Ám a Jobbik még tovább megy: azonnali megoldásként – alkalmassági felmérést és tanfolyami képzést követően – munkába kell állítani képesítés nélküli cigány pedagógusokat, ami segítséget jelenthet az akkut munkanélküliségre is, illetve a közmunkaprogram egyik speciális válfaját képezheti.
Bizonyos esetekben, és kizárólag szakközépiskolában és szakiskolában egyébként a hatályos jogszabályok szerint taníthatnak gyakorlati tárgyakat képesítés nélküli pedagógusok. De ennek is komoly feltételei vannak: középiskolai végzettség és szakirányú szakmai képesítés, valamint ötéves szakmai gyakorlat kell. Ezen kívül a munkavállalónak meg kell szerezni a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú pedagógus szakképesítést. Az alkalmazás legfeljebb a felsőfokú tanulmányok elvégzéséhez szükséges időre szólhat, illetve további két évre meghosszabbítható, ha a pedagógus önhibáján kívül nem tudta tanulmányait befejezni.
Feloszlatnák a cigány önkormányzatot
A Jobbik szerint a jelenlegi Országos Cigány Önkormányzatot fel kell oszlatni, intézményét meg kell reformálni a cigány önkormányzatiság teljes újragondolása mellett. „Olyan új érdekképviseleti rendszert kell kialakítani, amely elődjével ellentétben nem merül ki az erre a célra szánt közpénzek eredmény nélküli felélésében” – áll a programban.
Feladatot és ehhez pénzt adnának viszont a keresztény egyházak és a civilszervezetek számára, hogy szigorú feltételek és még szigorúbb ellenőrzés mellett, pályázati forrásokból visszavezesse a cigányságot a törvény, a munka és az oktatás világába.
Az alkotmány 68.§-a azonban kimondja: „A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre”. Ennek részleteit az 1993-as kisebbségi törvény szabályozza. Ez azt jelenti, hogy az Országos Cigány Önkormányzat feloszlatásához vagy megreformálásához alkotmánymódosítás kéne. Szikinger István alkotmányjogász szerint az OCÖ feloszlatása törvényben megoldható, a társadalombiztosítási önkormányzatokat is feloszlatták. Ha azonban a többit nem oszlatják fel, akkor ez megint diszkriminatív, tehát alkotmánysértő volna – véli a szakértő.
