Mikor jogos egy munkabeszüntetés? Mit tehet a munkaadó, és mit nem? Ki csatlakozhat a sztrájkhoz, jár-e fizetés a sztrájkoló munkásoknak? – ezekre és hasonló kérdésekre próbál választ adni az fn.hu sztrájkjogi kisokosa.
1. Hogyan sztrájkolhatok?
Ahhoz, hogy valaki sztrájkolni kezdjen, nem kell szakszervezeti tagnak lennie. Ha minimum 10 ember összeáll a gazdasági és szociális érdekeik biztosításának érdekében (ahogy a sztrájktörvény írja), akkor legális a munkabeszüntetésük. Társadalmi szervezetnek minősül a tömörülésük. Kijelölik azt a személyt, aki tárgyal majd a nevükben, képviseli a véleményüket. Egyetlen munkavállaló azonban nem sztrájkolhat: ez kizárólag kollektív jog. A meglévő sztrájkfelhíváshoz azonban már az egyének is csatlakozhatnak.
2. Kap fizetést a sztrájkoló dolgozó?
A sztrájkban részt vevőnek, ideértve a szakszervezeti választott tisztségviselőt is, a sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás nem jár. Ilyen esetekben a szakszervezet szokta az elmaradó bért kifizetni.
3. Honnan van pénze egy szakszervezetnek?
A szakszervezetek elsődleges bevétele a tagdíjakból származik. Ennek nagysága változó, klasszikusan a munkabér 1 százaléka a jellemző. Emellett természetesen részt vesznek pályázatokon, és néhány szakszervezetnek számottevő vagyona, például ingatlanai is vannak. Az ezekből származó bevétellel is ők gazdálkodnak.
4. Kényszeríthetnek arra, hogy sztrájkoljak?
A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető.
5. Kirúghatnak azért, mert sztrájkoltam?
A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. Tehát nem fenyegetheti a munkaadó kirúgással a dolgozót azért, mert részt vesz benne. A sztrájk befejezése utáni „megtorlás”, esetleges elbocsátás esetén a Munkaügyi Bíróság elé lehet vinni az ügyet. Ha azonban a sztrájkot a munkaügyi bíróság jogerősen is jogszerűtlennek mondja ki, akkor a munkaadó rendkívüli felmondással elküldheti a munkabeszüntetésben részt vett dolgozóit.
6. Mi a sztrájk legnagyobb ellensége?
A határozatlan idejű sztrájk „elfáradhat”: a szakszervezet pénze elfogy, a kommunikáció nehezedik, a szolgáltatást vásárlók elpártolnak, a sztrájkbizottságok tagjai kifáradnak és egyre kevesebben sztrájkolnak. A nagy állami vállalatok – MÁV vagy BKV – munkabeszüntetésekor egy idő után a sajtó is megunja a témát, a sorozatos kellemetlenségek miatt pedig a lakosság támogatása megszűnik. Általában ilyen esetekben akkor is beszüntetik (vagy felfüggesztik) a sztrájkot, ha a követelés nem teljesült.
7. Mikor jogellenes egy sztrájk?
A bíróság hivatott arra, hogy eldöntse: jogszerű-e egy sztrájk. A törvény szerint, ha alkotmányellenes célért, egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztás miatt nincs joguk sztrájkolni a munkavállalóknak. Ha a szakszervezetek 65 százaléka aláírta a kollektív szerződést, akkor az abban rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében – a kollektív szerződés hatályának ideje alatt – sem kezdeményezhető munkabeszüntetés. A bíróság emiatt ítélte első fokon jogellenesnek a Kézbesítők Szakszervezetének sztrájkját.
Az igazságszolgáltatási szervek, fegyveres erők, testületek, a rendészeti szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok nem sztrájkolhatnak. Akkor is tilos a munkabeszüntetés, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná – áll a törvényben.
8. Jogellenes az elégséges szolgáltatás hiánya?
A bíróság egy korábbi határozatában kifejezetten kimondta: „Önmagában az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését, nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához.” Azaz ha a sztrájk miatt nem valósul meg az elégséges szolgáltatás, attól még lehet jogszerű egy munkabeszüntetés. Ha erről nem születik megállapodás a felek között, akkor a sztrájkot szervező dönt arról, hogy milyen szintű szolgáltatást biztosít. Figyelembe kell vennie a munkáltatóval való együttműködési kötelezettséget, a személy-, vagyon- és az életvédelmet. Sokszor az elégséges szolgáltatás biztosítása elegendő ahhoz, hogy az emberek a sztrájkolók mellé álljanak – például a villamosenergia-ipari munkabeszüntetéseknél mindig ügyeltek arra, hogy a lakossági energiaszolgáltatás ne szenvedjen csorbát.
9. Ki támadhatja meg a sztrájkot?
A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek ehhez jogi érdeke fűződik – például a sztrájkoló dolgozók munkaadója. A kérelmező székhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell fordulni, amely öt napon belül, nem peres eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után hoz határozatot. Az ítélet első fokú, ilyenkor még lehet fellebbezni a döntés ellen.
10. Miért tűnik úgy, hogy csak az állami vállalatoknál sztrájkolnak?
Jellemzően azokon a területeken van sztrájk, ahol hagyományosan magasabb a szervezettség, erősebbek a szakszervezetek és sikeresen átvészelték a gazdasági átalakulást, például a privatizációt, a szerkezetváltást, a nagy cégek felbomlását, a kiszervezéseket. Megkönnyíti a helyzetüket, ha jók és eleve is rendelkezésre állnak a kommunikációs csatornák, valamint ahol a lakossági érintettség miatt a sztrájk „nagyobbat üt”, mint egy egyszerű termelés-, illetve bevételkiesés. Történetesen ezek állami és önkormányzati tulajdoni túlsúllyal rendelkező ágazatok, azaz az összefüggés alapvetően gazdasági, a termelés vagy szolgáltatás jellegéből fakadó.
Magyarországon a kulcságazatok ma már a szolgáltatások, de kétségtelen, hogy a munkaerőpiac állapota – különösen vidéken – és a munkáltatók magatartása is szerepet játszik abban, hogy a többé-kevésbé zártan működő termelő vállalatoknál kevésbé jellemző a sztrájk.
+1. A sztrájkon kívül mit tehet egy szakszervezet?
Egy szakszervezet ereje abban rejlik, hogy míg az egyén egyedül védtelen a munkáltatóval szemben, egy szervezet tagjaként viszont már megfelelő erőt és tudást tud felmutatni, és képes az érdekeit képviselni. Minél nagyobb ez a csoport, annál hatékonyabb lehet. Ha a munkavállalók elszántak, határozottak, akkor sokkal nagyobb eséllyel védik meg a jogaikat. A magyar munkavállalók nehezebben szánják rá magukat a sztrájkra, mint a külföldiek. Az emberek a sztrájkot „végső eszköznek” tartják, amelyet csak akkor szabad alkalmazni, ha már tényleg nincs más megoldás. Ez azzal az ötven évvel függ össze, amikor nem volt legális sztrájk Magyarországon, az első sztrájktörvényünk is 1989-es.
A szakszervezeteknek sok eszköz van a kezükben a munkáltatóval szemben a konzultációtól a sztrájkig. Például a csoportos létszámleépítésről is előzetesen értesíteni kell őket, nélkülük nem dönthet a vezetőség, de az éves bértárgyalást is a szakszervezet kezdeményezi. Természetesen az egyes tagoknak is segítenek a munkaügyi hatósági eljárásokban vagy a munkaügyi perekben. A nagyobb szakszervezeteknek saját jogászaik vannak. Munkahelyi hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás esetén pedig nemcsak a tagok, hanem minden munkavállaló hozzájuk fordulhat.
biztosnak tűnik a január 12-ei BKV-Sztrájk
Nincs megállapodás a BKV menedzsmentje és a szakszervezetek között a kollektív szerződésről és a sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról – közölte Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője pénteken az MTI-vel. Az elmúlt napok történéseit államilag intézményesített megfélemlítésnek nevezte. „Felháborító és visszautasítandó, hogy rendkívüli elbocsátásokkal mondanak fel dolgozóknak, ez ellen a szakszervezetek mindent be fognak vetni” – mondta. A megegyezés hiányában a szakszervezetek megkezdték a keddre, január 12-re meghirdetett sztrájk előkészületeit.
A szakszervezetek abban az esetben fogadják el a havi hatezer forintos hidegétkezési utalvány helyett a nyolcezer forintos melegétkezési utalványt, ha az év végi 45 ezer forintos utalványt is megkapják a munkavállalók, valamint ragaszkodnak a 3-3 százalékos önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagdíj-kiegészítéshez, és a dolgozók ezentúl munkabérüket a munka törvénykönyve alapján, azaz munkaidőben, a munkahelyükön, készpénzben szeretnék megkapni. Emellett osztott munkaidőt és a 12/24 órás munkarendet követelnek. Az 561 EK rendelet alapján számoltatnák el a járművezetők pihenőidejét.
A BKV vezetése – a lapunknak eljuttatott közlemény szerint – nem fogadja el a szakszervezetek ajánlatát, mert azzal túllépné a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. A Kollektív Szerződésre szánt keretösszeg tovább nem növelhető, legfeljebb azon belüli átcsoportosításokról lehet szó, az eddigiektől eltérő, más típusú béren kívüli juttatások, kedvezőbb adóvonzatú elemek bevonásával – írják.
A felek vasárnap délután 16.30-kor ülnek újra tárgyalóasztalhoz.
