2010 valószínűleg nem lesz sikerév az MSZP történetében. A közvélemény-kutatások ismeretében a szakértők úgy vélik: a szocialistáknak szinte semmi esélyük az országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerezniük, az országos listán pedig optimális esetben is legfeljebb 55-75 helyet kaphatnak.
Közben Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója csütörtökön közölte: a Fidesz kormányra kerülése esetén nem fogja tétlenül nézni az MSZP-s “ejtőernyősöket és pártkomisszárokat” a fontos funkciókban. Mint fogalmazott, a Gyurcsány-korszak napról napra újabb támadásokat indít: „Saját kádereiket, pártkomisszárjaikat ejtőernyőztetik sok évre előre fontos pozíciókba.”
A Heti Válasz egyik cikke például a „Bajnai-kormány bebetonozottjai” között említi számos diplomáciai tisztség betöltőjét, a magyar uniós biztost, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnökét is.
Optimistán tekintenek a jövőbe
Az fn.hu által megkérdezett szocialista politikusok egyelőre szűkszavúan nyilatkoztak jövőjükről. Az országos lista 99. helyén álló parlamenti képviselő lapunknak annyit mondott, hogy meg fogja nyerni Csongrád megyei körzetét. „Kampány előtt ennél sem többet, sem kevesebbet nem akarok mondani” – tette hozzá.
Budai Bernadett a lista 71. helyezettje, aki ezenkívül egyéniben is indul Ferencvárosban. Az MSZP szóvivője kérdésünkre azt mondta: jelenleg csak 2010 tavaszáig tervez, hiszen meg kell csinálnia egy egyéni kampányt, ami nagy kihívás számára. „Az csak bónusz lesz nekem, ha valamelyik csatornán bekerülök a parlamentbe” – fogalmazott. Az egykori kormányszóvivő hozzátette: amikor 2007 nyarán elvállalta a kommunikációs feladatokat Gyurcsány Ferenc mellett, eleve úgy tervezte, hogy politikai karrierje 2010 tavaszáig-nyaráig fog tartani.
Az fn.hu azon kérdésére, hogy visszatérne-e eredeti végzettségéhez, politológusnak, azt válaszolta, hogy ötéves elemzői munka során rájött a szakma korlátaira, így abban a formában semmiképpen nem folytatná. A doktoriját viszont szeretné befejezni a Corvinus Egyetemen. Szívesen maradna viszont a párt szóvivője. „Ez reális opció, de az országos elnökségnek kell majd döntenie erről” – hangsúlyozta Budai Bernadett.
Nem könnyű visszavonulni
A szocialista képviselők körében többen bizonyára már most tudatában vannak, hogy hamarosan elveszíthetik biztos állásukat, így a párt érdekei helyett inkább egyéni stratégiájukat helyezik előtérbe, ami komoly problémát okozhat az MSZP-nek – véli Szomszéd Orsolya.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint például ilyenkor merülhet fel annak lehetősége, hogy saját politikai túlélésük érdekében valamely más politikai formációban kezdenek el gondolkozni. Hiszen a politikából nem egyszerű “visszavonulni”, nem könnyű 10-20 évnyi politizálás után állást keresni a civil életben.
Nem mindenki kerülhet be újra (Kép: Rédley Tamás/FN)
„Ezért valószínűbb, hogy inkább az eddig megszerzett kapcsolati tőkéjüket kihasználva helyezkednek el a politika közelében, pl. a párthoz kapcsolható szervezeteknél, alapítványoknál. Persze saját vállalkozásból is próbálhatnak megélni, ám a gazdasági életben való érvényesülést is befolyásolhatja politikai kötődésük, munkásságuk” – fogalmazott Szomszéd Orsolya az fn.hu-nak. A volt honatyák számára komoly erőfeszítésekkel járhat visszatérni eredeti szakmájukhoz, ha sok időt kihagytak, újra képezni kell magukat. A képviselői fizetés, a pótdíjak és egyéb előnyök után egzisztenciálisan hamar rosszabb helyzetbe kerülhetnek.
Sokan harcolni fognak
Gyulai Attila kifejtette: ha elfogadjuk, hogy a politika mára éppolyan szakma, mint bármely másik, akkor a váltás, a kilépés lehetősége is természetes. „Nyilvánvalóan lesznek tehát olyan egykori MSZP-s politikusok, akiknek nem jut hely a következő Országgyűlésben és a helyi politikában vagy a háttérmunkában sem. Számukra tehát – legalábbis átmenetileg – véget ér a politikai karrier” – mondta lapunknak a Political Capital ügyvezető igazgatója.
Szerinte sokkal érdekesebb azoknak a kieső vagy partvonalra szoruló politikusoknak a helyzete, akik nem adják fel politikai törekvéseiket. Ők lehetnek azok, akikben felmerülhet az átalakulóban lévő pártrendszeren belüli mozgás, akár egy új párt alakításának lehetősége. „Az ellenzékiség korántsem a teljes passzivitás terepe. Nem csupán a parlamenti munkáról, a kormány munkájának értékeléséről van szó, hanem – az MSZP esetében – nyilvánvalóan a megroggyant pártszervezet, ideológiai és szakpolitikai irány felújításáról is. A távozó politikusok esetében az a kérdés, hogy ebben a munkában milyen módon kívánnak részt vállalni, meg kell-e küzdeniük ehhez azokkal, akik bent maradtak” – hangsúlyozta Gyulai Attila.
Utóbbiak köre nyilvánvalóan a listaállításkori megegyezés nyomán alakult ki, a régi vezetők mellett Gyurcsány Ferenc és köre sem maradt ki: a választás előtt a szocialisták ugyanis még nem döntötték el, kiket, milyen mértékű felelősség terhel a két ciklus utáni különösen nehéz helyzetért.
