Sólyom László döntéséről és annak indokairól levélben tájékoztatta az Országgyűlést. Ebben a köztársasági elnök hangsúlyozta: elkötelezett a korrupció elleni hatékony fellépés mellett, és emlékeztetett rá, hogy ennek érdekében hozta létre a Bölcsek Tanácsát, amelynek egyik célja a korrupció visszaszorítására vonatkozó javaslatok megfogalmazása. A visszaküldött törvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnök több kifogást is megfogalmazott.
Egyrészt Sólyom László szerint a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatoknak a benyújtása és elfogadása ellentétes volt a házszabállyal, továbbá nem tartja elfogadhatónak, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítja az Országgyűlés, hogy az erre irányuló javaslatokat sem a közigazgatási egyeztetésen nem tárgyalták meg, sem a közbeszerzéssel foglalkozó hatóságok nem véleményezhették. „Éppen a korrupció elleni törvénynél lett volna különösen elvárható, hogy ne kerüljék meg a kormányzati egyeztetést” – hangsúlyozta az államfő.
Nem értett egyet azzal sem, hogy a törvény egyes rendelkezései 2009. december 31-e és 2011. január 1-je között hat különböző időpontban lépnek hatályba. Sólyom László szerint a jogszabályok ilyen gyors és bonyolult változása veszélyezteti a hatékonyságot, megnehezíti a jogkövető magatartást, valamint az átlátható és ellenőrizhető jogalkalmazást.
Az államfő nem értett egyet azzal sem, hogy az újonnan felállított Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatára választja meg az Országgyűlés. Álláspontja szerint a hivatal mint államigazgatási szerv jellegéhez az alkotmány szellemében az illeszkedik, ha a miniszterelnök tesz javaslatot a hivatal elnökének személyére.
Az Országgyűlés december 14-én 179 igen, 163 nem és 4 tartózkodással döntött arról, hogy felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. Az erről szóló törvény szerint a hivatal – amely a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja lesz – autonóm államigazgatási szerv lesz. A hivatal a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján – illetve azzal összhangban – egyebek mellett ajánlást dolgoz ki a költségvetési és gazdálkodási szervezetek részére a közérdeksértő magatartások megelőzésére, feltárására, közreműködik a kormány korrupció elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában.
