A nem jogerős ítéletben magánokirat-hamisítás miatt egy, illetve két év próbára bocsátotta a bíróság T. Asztalos Ildikót, az SZDSZ korábbi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökét és hat társát, egy vádlottat pedig bizonyítottság hiányában felmentett.
A szóbeli indoklás szerint a vádlottak egy része távollévő küldöttek helyett írt alá és szavazott – köztük nem párttagok is -, más vádlottak – köztük a megyei elnök – pedig ebben bűnsegédként közreműködött.
T. Asztalos Ildikó az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét, hétfőn pedig az egyrendbeli magánokirat-hamisítás bűnsegédjeként történő marasztalás után három nap gondolkodási időt kért, hogy döntsön arról, fellebbezzen-e.
Több vádlott az eljárás során elismerte, hogy távol lévő küldött helyett írt alá. Egyikük, aki 1989 óta SZDSZ-tag, egy korábbi tárgyaláson még azt is megjegyezte, hogy ez „bevett gyakorlat” volt a párt küldöttgyűlésein több pártelnök alatt.
Az SZDSZ 2007. márciusi tisztújító küldöttgyűlésének megismételt szavazásán Kóka Jánost választották a párt elnökévé. Kókára 380-an, Fodor Gáborra 367-en voksoltak, míg a félnappal korábbi voksoláson mind a két jelölt egyaránt 377 szavazatot kapott.
Másfél éve az SZDSZ belső vizsgálata után Kóka János azt közölte, hogy T. Asztalos Ildikó négy embert arra buzdított, hogy a másik elnökjelöltre, Fodor Gáborra szavazzon. Ezt akkor T. Asztalos Ildikó a nyilvánosság előtt visszautasította. A belső vizsgálat eredményeként pedig az SZDSZ egy közleményben azt tudatta: „megállapítható, hogy az elnökválasztáson elkövetett szabálytalanságokról Kóka János és stábja, illetve Fodor Gábor és stábja semmit sem tudott”, továbbá, hogy nem bizonyult valósnak az a tényállítás, mely szerint T. Asztalos Ildikó vagy bárki más bármely küldöttet arra bíztatott volna, hogy szavazzon Kóka Jánosra.
