A pápa pénteken délelőtt fogadja a Vatikánban a magyar kormányfőt. Mielőtt Bajnai Gordon a katolikus egyházfővel találkozna, a miniszterelnököt a svájci gárdisták sorfala köszönti majd a magas rangú vendégeknek kijáró ceremóniával az apostoli palota San Damaso udvarán.
A négyszemközti megbeszélést követően a vatikáni protokollszabályok szerint bemutatják a pápának a magyar delegáció tagjait is, köztük Hiller István oktatási és kulturális minisztert. A pápai kihallgatást követően a magyar miniszterelnök Tarcisio Bertone bíborossal, a Vatikán „kormányfőjével” egyeztet.
Az egyházak feladatáról
Az MTI úgy tudja, hogy XVI. Benedek és Bajnai Gordon megbeszélésén várhatóan szó lesz a gazdasági válság globális és magyarországi kezeléséről és arról, milyen szerepet játszhatnak a válság kezelésében az egyházak. Szóba kerülhetnek továbbá a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos kérdések, a 2011-es magyar soros elnökség és az Európai Unió bővítése is.
Magyar szempontból különösen fontos az unió nyugat-balkáni bővítése, Horvátország és a többi térségbeli ország mihamarabbi integrációja. A megbeszélések témája lesz várhatóan a Magyar Állam és a katolikus egyház kapcsolatrendszere is.
Konkrétan a pénzről
Konkrétabb, a magyar kormány és a katolikus egyház kapcsolatát érintő ügyekről Bertone bíborossal tárgyal majd Bajnai Gordon.
Az MTI információi szerint várhatóan szóba kerül a megbeszélésen a 2010-es költségvetés, amelynek előkészítésekor a történelmi egyházak, köztük a katolikus egyház is kritikát fogalmazott meg a kormánnyal szemben.
Jövőre ugyanis – átmenetileg egy évre – változik a személyijövedelemadó- (szja) felajánlások elszámolása. A vatikáni szerződés szerint az egyházak az évenkénti szja-felajánlásokból úgy részesülnek, hogy azt az állam az összes befolyt szja minimum 0,5 százalékára kiegészíti. A kormányzat ettől az elmúlt években rendszeresen eltért, ennél többet fizetett, a gazdasági válságra való tekintettel azonban 2010-ben visszatérnek az eredeti számítási módszerhez.
Egyéves csúszás
A jövő évi költségvetéssel öszefüggésben ismét előkerült a közoktatási intézményeknek járó úgynevezett kiegészítő normatívával kapcsolatos probléma is. A jelenlegi szabályok szerint az egyházak az évi kiegészítő összegeket annak alapján kapják meg, hogy az önkormányzatok az előző teljes évben mekkora összeget fordítottak átlagosan közoktatási intézményeikre.
A katolikus egyház többször szóvá tette az egyéves csúszást és véleménye szerint az állam 2008-ig folyamatosan alulértékelte a kiegészítő normatívát. Ezzel összefüggésben az Állami Számvevőszék 2008-as vizsgálata megállapította: 2005-ben és 2006-ban az összes egyházi iskolai kiegészítő normatíva kifizetését tekintve 2,7 milliárd forint tartozást halmozott fel az állam, amelyet azóta sem kaptak meg az egyházak.
