Valószínűleg a szervezők sem gondolták, hogy ennyi embert vonz majd Csaba László közgazdász, Jeszenszky Géza és Martonyi János volt külügyminiszterek közös, új könyve. Az Éghajlat Könyvkiadó kötetének bemutatására ugyanis annyian mentek el a Gellért Szállóba, hogy pluszszékeket kellett betenni, és Járai Zsigmond például csak hosszas keresgélés után talált szabad helyet. A volt jegybankelnök tréfásan meg is jegyezte: “Csak nem közelednek a választások, hogy ekkora az érdeklődés?”
A sajtó képviselőin kívül olyan neves közéleti személyiségek is megjelentek a bemutatón, mint Csoóri Sándor vagy Kun Miklós. A meghívottak között külön kiemelték Antall József néhai miniszterelnök özvegyét. A moderátor Balog Zoltán fideszes képviselő, a könyv kiadásában többek között segédkező Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke volt.
Komoly változás előszele
A nagy érdeklődésre magyarázat lehet az is, hogy a kötetet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke mutatta be. A Helyünk a világban – a magyar külpolitika útja a 21. században című könyv kapcsán Orbán azt mondta, véleménye szerint a kötet megszületése egyben előszele a komoly változásoknak.
„Ilyenkor a kételkedők falakat, az optimisták vitorlákat húznak fel” – mondta a pártelnök, utóbbira biztatva Magyarországot. A Trianon-kérdéskörrel kapcsolatban elmondta, szerinte a magyar közgondolkodásban kétféle szemléletmód érvényesül: az összeesküvés-elméletek, amelyek szerint az egész világ ellenünk van és Magyarországot csak csapások érik, és az önfeladás, a „merjünk kicsik lenni” – elmélete. Hozzátette: ettől már csak egy lépés a „ne merjünk magyarok lenni”. Szerinte mind a két gondolkodásmód szélsőség, és az ebből levezetett külpolitika zsákutca.
Jelen van az önfeladás politikája
Orbán Viktor azonban hangsúlyozta: az emberek képesek józanul dönteni, nem hallgatva a szélsőségekre. Itt példaként az EU-hoz való csatlakozásunk megszavazását említette. A teljes önfeladás politikája ugyanakkor jelen van a mai magyar politikában a Fidesz elnöke szerint: amikor a magyar miniszterelnök román kollégájával koccint Erdély elcsatolásának évfordulóján, vagy amikor a kormány arra buzdítja a határon belül élő magyarokat, hogy mondjanak nemet a határon túliakra; de az önfeladás példájának tartja Orbán a költségvetést is.
A pártelnök – a vitorlás hasonlattal élve – azt mondta: a polgári oldal úgy érzi, ellenszélben hajózik. “Miért érezzük azt, hogy nyugaton a volt kommunistákat jobban elfogadják sokszor, mint a polgári oldalt?” – teszi fel a kérdést. Orbán Viktor szerint erre az a válasz, hogy Nyugat-Európában nem volt érzékelhető az az ’56 utáni változás, amely folytán az “eszmehű kommunisták” helyett eljött a “hatalomhű kommunisták” ideje. “A nyugat ezt reformelkötelezettségként értelmezte, ami pedig nagy hiba” – fogalmazott Orbán.
Elítéli a szélsőségeket
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar jobboldal számára elfogadhatatlan az önfeladás, ahogy a szélsőséges kormányzás is, ahogy a kormány a törvények fölé helyezi magát.
“De a jobboldalnak az erőszakra is nemet kell mondania. Sem a törvény fölé, sem azon kívülre nem helyezheti magát senki” – figyelmeztetett a politikus, hozzátéve, hogy a rendet sem a jelen törvényeken kívül, és nem is paramilitáris szervezetekre, hanem a rendőrségre támaszkodva kell helyreállítani.
A magyarok küldetése
A Fidesz elnöke a könyv címére utalva kitért a magyarok küldetésére is. Szerinte minden közösség előtt két út áll: vagy maga találja meg a helyét a világban, vagy mások jelölik ki azt. Orbán szerint ez utóbbi következik az önfeladás és az összeesküvés-elméletek elfogadásának külpolitikájából.
Ám szerinte józan ésszel, magáért kiállva mindenki megtalálhatja a saját helyét a világban. Példaként pedig a honfoglalást, ’56-ot, és az 1998 és 2002 közötti nemzeti politikát említette.
Orbán Viktor szerint azon elődöket kell követni, akik hittek abban, hogy maguk jelölhetik ki helyünket a világban. „A mi helyünk a Kárpát-medencében van” – jelentette ki a politikus, tréfásan hozzátéve: ezt akkor is kimondja, ha emiatt Szlovákiában rendkívüli kormányülést hívnak össze.
Magyarország küldetésével kapcsolatban felvetette azt a kérdést, hogy hozzánk hasonló súlyú országok miért sikeresebbek a külpolitikában, mint mi. A választ Orbán Viktor abban látja, hogy míg a magyarok erősek a világtendenciák felismerésében és az elméletben, addig a külpolitikai aprómunkát elhanyagoljuk. A jövőben azonban ezen változtatni kell.
„Mi a magyarság küldetése a külpolitikában az elkövetkező években?” – tett fel újabb kérdést a pártelnök. Orbán Viktor szerint az az első feladat, hogy magát erőssé tegye és erős nemzetté váljunk. Ezzel együtt pedig meghatározó szerepet kell vállalnunk egy új közép-európai együttműködésben.
„Közép-Európa elveszítheti a súlyát, de ha a válságban meglátjuk a lehetőséget, és együttműködünk, megerősödhetünk” – véli a volt miniszterelnök.
Hárman a külpolitikáról
A három szerző közül Csaba László szólalt fel először. Elmondta: közgazdászként azért került a szerzők közé, mert szinte minden külpolitikai kérdés gazdasági jellegű volt az elmúlt 100 évben.
Szerinte az eddigi külpolitikai stratégiák gazdasági szempontból nem voltak használhatóak. Szerinte a külpolitikának kell hogy legyen jövőképe, céljai, értékrendje, ám ez gazdasági alapozás nélkül nem megy. Kiemelte az EU szerepét: szerinte az unió a kerete a kooperatív játékoknak, amelyeket játszanunk kell.
Jeszenkszky Géza hozzászólásában felidézte: az Antall-kormányt gyakran megbírálták, hogy történelemórát tartottak külpolitizálás helyett. Szerinte azonban a múltból a jövőre vonatkozó gondolkodásmódot lehet megtanulni. “A XX. század történelmi tragédiái a rossz külpolitikai helyzetfelismeréseknek voltak köszönhetők” – véli az egykori miniszter. A külpolitika jövőjével kapcsolatban egy idézetet hozott fel, “a kincstár és a katonák is fontosak, de a legfontosabbak a barátok”. Majd hozzátette: Magyarország most csak az ellenségeket látja. Beszédét – a vitorlás motívumnál maradva – így zárta: “Jó szelet kívánok Magyarországnak!”
Martonyi János szólt végül a szerzők közül, kiemelve, hogy ez a korszak még kiszámíthatatlanabb, mint az eddigiek. “A széljárást nem tudjuk befolyásolni, de ki kell jelölni a kikötőt” – csatlakozott a tengerészes hasonlatokhoz. Szerinte a külpolitika elválaszthatatlan az ország dolgaitól: egy gyenge és hitelét vesztett országot a legzseniálisabb diplomaták sem tudnák sikerre vezetni. Ezért vissza kell szereznünk az önbizalmunkat. “Nagy dolgokban nincsen kis nép” – fogalmazott Martonyi János. Befejezésül annyit mondott, hogy Magyarország képmásának javításában valamennyiünknek részt kell vennünk.
A könyv
A Helyünk a világban – A magyar külpolitika útja a 21. században című kötet a Manréza Füzetek nyolcadik darabja immár. A három szerző Csaba László közgazdász, Jezsenkszky Géza az Antall-kormány, Martonyi János pedig az Orbán-kormány külügyminisztere volt. A könyvet az Éghajlat Könyvkiadó adta ki a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Nézőpont Intézet Alapítvány támogatásával. A könyvet Antall József miniszterelnök emlékének ajánlották.
