A rendkívüli jogorvoslat miatt a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban, tárgyaláson kell hogy végső döntést hozzon az ügyben.
A 2007. júniusban társadalmi szervezetként bejegyzett egyesület ellen 2007 decemberében indított feloszlatási pert a Fővárosi Főügyészség arra hivatkozva, hogy működése sértette mások emberi méltósághoz fűződő jogait. A Fővárosi Bíróság 2008. december 15-én az egyesület feloszlatását elrendelő ítéletet hozott. Az egyesület fellebbezését követően a Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 2-án jogerős ítéletével helyben hagyta az egyesület feloszlatását és a feloszlatás hatályát kiterjesztette a Magyar Gárda Mozgalomra is – írja az MTI-nek eljuttatott közleményében a Nemzeti Jogvédő Alapítvány.
A felülvizsgálati kérelem elsődlegesen a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla határozatainak hatályon kívül helyezésére és a kereset elutasítására irányul, továbbá jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését kérte, mivel a jogerős ítélet alapján rendszeresen és tömegesen zaklatnak, vonnak különböző eljárások alá egyesülési és gyülekezési jogukkal élni kívánó polgárokat, akiknél azt vélelmezik: közük van a gárdához, ehhez sok esetben pusztán a gárdista öltözet viselése is elegendő. A másodlagos kérelem arra irányul, hogy helyezze a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül a jogerős ítélet indokolásának azon részét, amely a fellebbezési kérelem kereteit túllépve az elsőfokú ítélet hatályát jogszabálysértő módon kiterjesztette a Magyar Gárda Mozgalomra.
A 29 oldalas jogorvoslati kérelem többek között részletesen kifejti, hogy a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelésével miért jutottak a bíróságok arra a téves következtetésre, hogy az egyesület tagozataként működött a Magyar Gárda Mozgalom. Bizonyított tények alapján megállapítható: a Gárda Mozgalom, mint az egyesülési jog talaján álló, nem bejegyzéshez kötött közösség önállóan működött és nem az egyesület tagozataként.
