Sólyom László utalt arra, hogy Magyarországon léteznek radikális jobboldali mozgalmak és egy radikális jobboldali párt, a Jobbik képviselői helyeket szerzett az Európai Parlamentben. Ez a párt lényegében a cigány kisebbség elleni érzések felkavarásával vonz magához szavazókat, és ügyesen használja a médiát.
Ennek része volt a Magyar Gárdának nevezett mozgalom, amelynek tagjai félelmet keltettek a cigány kisebbségben – jelentette ki az államfő. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Gárda mozgalmat a bíróság júliusban jogerősen feloszlatta. A magyar szélsőjobb az érzelmek felkorbácsolásán túl nem adott semmilyen programot – jelentette ki, úgy vélekedve: a jövő évi választásokon az emberek elsősorban azt fogják mérlegelni, melyik párttól várható a gazdasági válság – és sok más nyomasztó probléma – megoldása.
Beszédében az államfő kijelentette: tudatában van annak, hogy az utóbbi években Magyarország inkább negatív hírekkel került be a nemzetközi sajtóba. De meggyőződése, hogy Magyarországon a demokrácia nem kevésbé szilárd, és intézményei sem kevésbé működőképesek, mint akár Németországban vagy Franciaországban. Hangsúlyozta, hogy a szélsőségeket a túlnyomó többség elutasítja Magyarországon.
A szlovák-magyar viszonyt érintő kérdésekre válaszolva Sólyom László a magyar kisebbséget sújtó, szükségtelen lépésként jellemezte a szlovák nyelvtörvényt, hangsúlyozva: az EU értékeit sértőnek tekinti, hogy megtagadták Szlovákiába történő belépését. A feszültség enyhítése érdekében előrelépést vár Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtöki találkozójától.
