Mint mondta, éppen akkor hosszabbították meg a figyelést, ám a következő hónapokban “semmilyen újabb adat vagy információ nem keletkezett”.
Jelezte ugyanakkor, hogy ha kollégájuk akkor alaposabban és körültekintőbben végzi a dolgát, akkor “nem lehet azt kizárni, hogy mégis találhatott volna megerősítő információt”.
Elmondta, azért állították le később a megfigyelést, mert munkatársai azt a következtetést vonták le, hogy az érintett “kifelé jön a szélsőséges világból, kivált bizonyos csoportokból”. Hozzátette: valójában az érintettek csak “ezt láttatták magukról”.
Ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy egy “jól konspirált, jól szervezett csoportról” van szó, ám nem igazak azok a hírek, amelyek szerint egyik kollégájuk is a csoport tagja volt. Mint mondta, határozottan ki lehet jelenteni, hogy nem volt beszervezett ügynök az érintettek között. Hozzátette: a keddi szakbizottsági zárt ülésen a Katonai Biztonsági Hivatal munkatársa is cáfolta, hogy ügynökük lett volna az egyik gyanúsított.
Ficsor Ádámot azért kérdezték minderről, mert augusztus 29-én az internetre felkerült egy háromoldalas dokumentum, amely szerint a romagyilkosságok egyik feltételezett elkövetőjét már korábban is figyelték a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, de amikor az fegyvervásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést. A másik gyanúsított pedig állítólag a Katonai Biztonsági Hivatal “titkos kapcsolata” volt.
