Mintegy 94 ezer jelentkezőt vettek fel a 2009/2010-es tanévre államilag támogatott és költségtérítéses képzésekre az ország különböző egyetemeire, főiskoláira. Ha a pótfelvételivel bekerült 10 ezer embert ehhez hozzáadjuk, akkor százezernél is többen kezdhetik el most az őszi szemesztert. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az FN.hu-val közölte, hogy a beiratkozási határidő október közepe, így addig friss számadatokat nem tudnak arról mondani, valójában hányan is tanulnak majd a felsőoktatásban a következő tanévben. 2008 őszén valamivel több mint 380 ezren iratkoztak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Szegeden nyílik a tanév
A legtöbb egyetemen és főiskolán szeptember első és második hetében megtartják a tanévnyitót.
A központi, országos ünnepség szeptember 5-én lesz a Szegedi Tudományegyetemen.
A többi egyetem és főiskola évnyitójának az időpontját pedig itt olvashatja.
Az elmúlt másfél évtizedben a felsőoktatásban megnégyszereződött a hallgatók létszáma. Hiller István oktatási miniszter szerint a mennyiségi változásokra szükség volt, a magyar felsőoktatás terhelhető képességét túllépte. 2006 óta a minőségi megújítás, az oktatási színvonal emelése áll az oktatáspolitika fókuszában. A miniszter épp ezért a következő tanévben egyeztetésre hívja a felsőoktatás képviselőit, egyebek mellett a színvonal emeléséről, a tudományos továbbképzésről, az innovációról, valamint a kutatás-fejlesztésről tanácskoznak majd.
A válság miatt nem csökkent a jövőre felvehető támogatott hallgatók száma, 2010-ben is 56 ezren kerülhetnek be a felsőoktatásba. Ám kissé átrendezték a képzési területekre felvehetők létszámát: a 2010/2011-es tanévben bölcsész, pedagógus és jogász szakokra kevesebb, ezzel párhuzamosan pedig a műszaki, a gazdasági és az egészségügyi karokra több államilag támogatott diák kerülhet be.
Az intézmény dönt
A felsőoktatási törvény szerint a tanév 10 hónapból álló oktatásszervezési időszak. Nem intézményeknek kell egymáshoz igazodniuk, nincs központi szabályozás arra, hogy mikor kezdjék meg az oktatást. Maguk döntik el, hogyan ütemezik a tanévet. Egyetlen törvényi kitételnek kell megfelelniük a tanulmányi időbeosztás megalkotásánál: a regisztrációs hetet, a szorgalmi időszak 15 hetét és a vizsgaidőszak idejét is be kell kalkulálniuk.
Kötelező lesz az emelt szintű érettségi
A kétszintű érettségit 2005-ben vezették be, eredetileg az emelt szintű helyettesítette volna a korábbi felvételit, a közép pedig csak lezárta volna a középiskolai tanulmányokat. Ma a felsőoktatásba már a „könnyebb” típusú vizsgával is be lehet jutni, ám ez megváltozik: 2010-től egyre több képzésre lesz kötelező az emelt szint.
2009-ben csak a bölcsészettudományi területre jelentkezőknek volt kötelező az emelt szint. Az élő idegen nyelvek három alapképzésére – az anglisztikára, a germanisztikára, illetve a romanisztikára – csak a nehezebb vizsgával lehetett jelentkezni, a diákok angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvből hozhatták a pontjukat. A 2010-es felvételi időszakban azonban már az általános orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvosi egységes, osztatlan képzéseknél is kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségit tenniük a diákoknak a bejutáshoz. A felvételizők a tantárgyak közül többek között a fizikát, a kémiát vagy a biológiát választhatják.
Az MRK képzési területi bizottságainak a hatásköre eldönteni, hogy felvételihez elég-e a középszintű érettségi, vagy emelt kell. A rektorok már korábban is úgy gondolták, hogy minden szakon kötelezővé kellene tenni legalább egy emelt szintű vizsgát. Ez azonban csak 2011 után válhat valósággá.
(Kép: sxc)
Emelnék a ponthatárt
A Magyar Rektori Konferencia 200-ra emelné a jelenleg 160 pontban meghatározott felvételi minimum ponthatárt. Ez a minőség megőrzésének egyik eszköze, ugyanis 2008-ban már a középszintű érettségin elért 40 százalékos – azaz gyenge közepes – teljesítménnyel is be lehetett kerülni a felsőoktatásba. Sem tavaly, sem az idén nem volt szükség egyetlen alapszakon sem a maximális 480 pont elérésére a bejutáshoz. (A 2009-es ponthatárokat itt olvashatja.)
A rektorok számításai szerint a ponthatárok emelkedése miatt az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal. Az intézményvezetők szerint a hallgatók számának csökkenése a minőség megőrzése érdekében szükséges.
Kevesebb félévet támogatnának
Az Állami Számvevőszék idei vizsgálata szerint a törvényben biztosított tizenkét féléves képzési idő nem ösztönzi a hallgatókat tanulmányaik mielőbbi elvégzésére. Úgy vélik, hogy ez pazarló állami támogatást jelent, és a hallgatói teljesítmények színvonalának csökkenését eredményezi. Az elmúlt néhány évben több tízezres létszámkülönbség mutatkozott az utolsó évfolyamos és a diplomát szerző hallgatók száma között, tehát nagyon sokan voltak azok, akik több évhalasztással végezték el az adott képzést.
Két szocialista – Magda Sándor és Szabó Zoltán –, illetve két SZDSZ-es képviselő – Sándor Klára és Magyar Bálint – törvénymódosítást nyújtott be áprilisban, hogy megváltoztassák azt a szabályozást, miszerint a képzési időn túlfutó hallgató után a felsőoktatási intézmény még legfeljebb két félévig normatív támogatásban részesül. Azt szeretnék elérni, hogy minden hallgató csak annyi államilag támogatott félévvel rendelkezhessen, amennyi elengedhetetlen az adott szak elvégzéséhez. Ha a diák ennyi idő alatt nem tudja befejezni a tanulmányait, akkor azt költségtérítéses formában folytathatná – áll a javaslatban.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) tiltakozik a felsőoktatási törvény ilyen módosítása ellen. Miskolczi Norbert, a szervezet elnöke szerint ettől nem lesz jobb a felsőoktatás minősége, még inkább pazarolnák viszont az adófizetők pénzét. Az MTI-nek azt prognosztizálta, hogy nőni fog azoknak a fiataloknak a száma, akik a diploma megszerzése előtt elhagyják a felsőoktatási intézményeket.
A törvénymódosítás az eredeti tervek szerint már azokat a diákokat is érintette volna, akik az idén kezdik el az egyetemet vagy főiskolát. A parlament nyár elején tárgyalta volna, ám a kormányválság miatt még nem került napirendre. Ha a közeljövőben megszavazzák, akkor is valószínűleg csak 2010 után léphet hatályba.
Sanoma Médiaakadémia indul
Szeptember 15-ig lehet jelentkezni a Sanoma Budapest Médiakaadémiára, a médiavállalat újságíró-iskolájának II. évfolyamára. Elsősorban a média iránt érdeklődő friss diplomásokra számít az iskola igazgatója, Balázs-Piri Krisztina. Olyan fiatalokra, akik posztgraduális képzésben szeretnének részt venni, és gyakorlatiasabb ismeretekre vágynak annál, mint amit ma általában a hazai médiaképzés nyújtani tud.
Az előadásokat és a gyakorlati órákat elsősorban a Sanoma Budapest újságírói, szerkesztői és művészeti vezetői tartják, illetve külső, meghívott médiaszakemberek. Az akadémia kétszer három hónapos, összesen 144 tanórát tartalmazó képzést, majd egy egyhónapos – 160 órás – szerkesztőségi gyakorlatot kínál, a tanfolyam elvégzéséről oklevelet ad hallgatóinak.
Az első tanévet 35 hallgató végezte el. Négy kurzus indult: szórakoztató női magazin újságírás, szériőz újságírás, online újságírás és látványesztétikai kurzus. A legjobbnak bizonyult hallgatók külsős munkatársként továbbra is kapcsolatban maradnak a Sanoma Budapest online és offline magazinjaival – így a frissen végzettek közül már a nyár folyamán 10-12-en rendszeresen publikálnak a kiadó lapjainál.
Az iskoláról, a jelentkezés módjáról minden fontos információ megtalálható a Sanoma Médiaakadémia honlapján.
