A változások értelmében a szakiskola 9-10. évfolyamán a kötelező órák legfeljebb 50 százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint az Országos Képzési Jegyzék szerint elméleti és szakmacsoportos alapozó oktatás történhet.
A törvény szerint a jövőben tanulószerződést az a tanuló köthet, aki betöltötte a 15. életévét és – a felzárkóztató oktatás kivételével – a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette. A 16 éven aluli diák tanulószerződésének érvényességéhez, a szerződés megkötéséhez szükséges a tanuló törvényes képviselőjének a hozzájárulása is.
Egységes óvodák-bölcsődék
A közoktatásról szóló törvény szerint eddig óvoda és bölcsőde egy intézményben történő működtetésére csak szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek létrehozásával kerülhetett sor. A 2009. nevelési évtől kezdve lehetőség nyílik egységes óvoda-bölcsőde létrehozására is. Ilyen intézmény ott létesíthető, ahol a bölcsődei nevelés ellátása nem kötelező, tehát a lakosságszám tízezernél alacsonyabb, elégséges gyermeklétszám hiányában önálló bölcsődei gyermekcsoport nem alakítható ki, s az óvodai nevelés igénybevételére jogosult gyerekekből sem alakítható ki olyan óvodai csoport, amelynek létszáma eléri a húszat.
Az egységes óvoda-bölcsődében csak egy gyermekcsoport alakítható ki, amelyben a létszám nem haladhatja meg a húszat, ebből a 3 év alatti gyermekek száma nem lehet több ötnél.
A 2009. évi költségvetési törvény alapján a közoktatás finanszírozásában a teljesítménymutató fajlagos összege szeptember 1-jével a korábbi 2.550.000 forintról 2.540.000 forintra csökken.
Az új tanévtől szigorúbb oktatásszervezési feltételek vonatkoznak az óvodákra, az általános iskolák 1-2. és 5-6. évfolyama mellett a 3. és a 7. évfolyamra, a középfokú iskolákban a 9-10. mellett a 11. évfolyamra, az iskolaotthonos oktatásban az 1-2. mellett a 3. évfolyamra is.
Módosul a támogatási rendszer
A támogatási rendszerben 2007. szeptember 1-jétől él a tanévenkénti finanszírozás, illetve az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, a szakképzés elméleti képzéséhez az ágazati törvényben meghatározott oktatásszervezési paraméterek szerint számított teljesítménymutató után jár normatív támogatás. A teljesítménymutató meghatározásánál az óvodai csoportokra, az iskolai évfolyamcsoportokra meghatározott átlaglétszám, az óvodai nevelési, iskolai tanítási és egyéb foglalkoztatási időkeret, a pedagógusok heti kötelező óraszáma vehető figyelembe.
Tavaly szeptember 1-jével e teljesítménymutató alapú finanszírozás kiterjedt az alapfokú művészetoktatásra, a kollégiumi nevelésre, a napközis vagy tanulószobai foglalkozásra, továbbá az iskolaotthonos nevelésre, oktatásra.
A bejáró tanulók után igénybe vehető támogatás esetében pontosították, kit lehet bejárónak tekinteni. A többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók után az idei 40 ezer forint/fő/évhez képest szeptember elejével 100 ezer forintra nő a támogatás.
A kistelepülési tagintézményi támogatásnál új feltétel, hogy a foglalkozásokat, tanítási órákat a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartsák meg.
Az intézményvezető a munkáltató
A közoktatási intézmény részben vagy egészben történő megszűnésekor a fenntartó köteles statisztikai célú tájékoztatást adni feladatellátási helyenkénti, alaptevékenységenkénti, valamint pedagógusi, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak szerinti bontásban arról, hány álláshelyet szüntettek meg és milyen jogcím alapján.
Új szabályként jelenik meg az a passzus, amely nyomatékosítja a meglévő szabályt: a közoktatási intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény összes alkalmazottja felett.
