Teraszháború dúl Budapesten

Könnyen pórul járhat az óvatlan vendég a Ráday utcai Shiraz étterem teraszán: ha nem figyel, akár egy lavór vízzel is nyakon önthetik. A kedves mosolyú, szőke pincérnő szerint ez az inzultus bizony minden este megesik, mert a ház egyes lakói nem bírják elviselni a kései jó hangulatot. Ennél nagyobb hidegzuhanyban részesült azonban a napokban az étterem iráni származású tulajdonosa. A Budapesten diplomázott Jahromi Afi arra ébredt, hogy viszik teraszáról az asztalokat és a székeket.

A Shiraz székei a Ráday utcában. Időnként „elkobozzák” a bútorokat. Fotó: Hartyányi Norbert

A IX. kerületi polgármesteri hivatal váratlan akciójának előzménye az volt, hogy a lakók panasszal éltek, a terasz augusztusi engedélyét ezért nem adták ki, ám a döntés ellen fellebbezéssel élt a perzsa étterem tulajdonosa. „Annyit sem vártak, hogy leteljen a kéthetes fellebbezési határidő, fogták magukat, és összepakolták az utcai bútoraimat” – háborog Jahromi Afi, aki annak idején fogorvosként végzett nálunk, de most úgy érzi, éppen az ő fogát húzzák. Másnapra újabb asztalokat, székeket rakatott ki, amit megint gyorsan összeszedetett a hivatal. A harmadjára is kitett utcai bútorok lapzártakor még a helyükön voltak…

Helyi lakók érdekei

Jahromi Afi szerint a zajmérés nem igazolta a lakók panaszát, ezért a polgármesteri hivatal fellépése alaptalan volt, s ha záros határidőn belül nem ad igazat neki az önkormányzat, akkor bírósághoz fordul. Sok jóra nem számíthat, hiszen a Shirazzal szomszédos vendéglátó-ipari egység, a Time már hosszú hetek óta nélkülözni kénytelen teraszát.

Azt is kilátásba helyezték tulajdonosának, hogy jövőre már a belső helyiség működési engedélyét sem kapja meg, ha az utcán továbbra is kiszolgálja vendégeit. Lapunk érdeklődését a konkrét esetekről a IX. kerületi polgármesteri hivatal arra hivatkozva utasította el, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkoznak.

Liszt Ferenc tér

A jelenség nem egyedi. Nagyobb visszhangot csupán a főváros másik nagy „kiülős helyén”, a Liszt Ferenc téren, illetve a Terézvárosban keltett a hatósági szigor, ám a helyi vezetés – a jövő évi önkormányzati választások kampányának közeledtével – egyre több helyen demonstrálja, hogy tekintettel van az ott lakók érdekeire. Akár úgy is, hogy komoly csapást mér a nyári idegenforgalomra és saját adóbevételeire.

Szolid számítások szerint is legalább ezer kellemes vendéglátó-ipari terasz várja vendégeit Budapesten. Egységes szabályozás nincs a fővárosban, minden kerület maga dönthet arról, mi a fontosabb számukra: az éjszakai nyugalmukat féltő potenciális szavazók, vagy a teraszokból származó bevételek. A Shiraz tulajdonosa például eddig havonta 148 ezer forintot fizetett a mindössze 33 négyzetméteres teraszért.

Könnyen kiszámolható, hogy a Ráday utca csaknem harminc hasonló alapterületű kiülős helye után összesen több mint 4 millió forint folyik be tavasztól őszig minden hónapban az önkormányzat kasszájába. És ez csak a közvetlen bevétel. Ami pedig a lakókat illeti, az esetleges zajt leszámítva ők sem járnak rosszul. „A Liszt Ferenc térre, a Ráday utcára néző lakások értéke 10–15 százalékkal magasabb, mint a szomszédos utcákban” – mondja Sükösd Gábor ingatlanszakértő.

A hatósági megítélés eltéréseit jól mutatja, hogy míg a Ráday utcában eddig csak az átlagosnál hangosabbnak tűnő helyeket emelték ki a terasztengerből, addig a Liszt Ferenc téren a VI. kerületi önkormányzat az összesre azonos csapást mért. Határozatot hozott arról, hogy szeptember elsejétől este 10 után minden teraszt be kell zárni a Terézvárosban. Az általános felháborodás után – a polgármesteri hivatal előtt még tüntetést is tartottak – visszakoztak: a döntést felfüggesztették, s az ősz folyamán a képviselő testület új határozatot hoz. A Liszt Ferenc téri vendéglősöknek addig etikai kódexet célszerű elfogadniuk, hogy kiszűrjék maguk közül a renitenseket. A részleges, átmeneti sikerben állítólag nem kis része volt az általuk alapított egyesületnek. Ezt látva várhatóan az Andrássy úti és a Nagymező utcai vendéglősök is összefognak, hogy hatékonyabban képviseljék saját érdekeiket.

A változó szemlélet jellemző adaléka, hogy amikor az előző választási kampányban Demszky Gábort megkérdezték, mire büszke igazán főpolgármesterként, akkor az elsők között említette a Liszt Ferenc tér és a Ráday utca tündöklését. Ahogy mondta, a főpolgármesteri hivatal szó szerint megalapozta a két közösségi tér jövőjét. Kicserélték az elavult közműveket, díszburkolatot raktak le, lassították a forgalmat, s mindez elég volt ahhoz, hogy a vendéglátósok megtalálják itt a helyüket. Ehhez képest a főpolgármesteri kabinet igen visszafogottan reagált a terézvárosi kapuzárási határozatra. Azt írták, aggodalommal figyelik a történteket.

Vitatkozó szervek

A hatóságok meghasonulása még érdekesebb a XI. kerületen belül, ahol a Citadellán – a főváros egyik leglátogatottabb kilátóhelyén – lévő mindhárom teraszt azonnali hatállyal bezáratták. A döntést az önkormányzat indítványára a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozta meg. A bonyolult történet részleteinek ismertetésénél érdekesebb, hogy a kincstári vagyon részét képező Citadella gondozója, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vitatja a határozatot: a három terasz közül csak az egyik megszüntetését tartja jogosnak. Amíg pedig a két állami szerv elvitatkozik, véget ér az idegenforgalmi főszezon, jön az ősz, s a teraszokat amúgy is felszámolnák.

Liszt Ferenc téri forgatag. Egyelőre sikerült megvétózni a korai „zárórát”. Fotó: Hartyányi Norbert

Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy ha a XI. kerületi önkormányzat a Citadella teraszainak éjszakai zenéjét zajosnak és zavarónak találta, miért nem csupán annak a megszüntetését indítványozta ahelyett, hogy a városnézés közben szusszanni vágyó turisták alól már napközben kihúzza a széket. A polgármesteri hivatal szóvivője először választ ígért, azután ő is rutinosan közölte, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhatnak. Csak annyit mondott, hogy Molnár Gyula polgármester minden erejével támogatja a jegyző rendteremtési szándékát a Citadellán. A XI. kerületi önkormányzat mindenesetre nem valami következetes. A Petőfi híd budai lábánál lévő Zöld Pardon és Rió már régóta indulatokat kavar, éjszakánként nagy a hangzavar, közelebb vannak a lakóházak is, mint a Citadellán, mégsem fenyegeti őket a bezárás veszélye.

Esti üzletmenet

„Nálunk évek óta jól bejáratott a késő esti üzletmenet” – állít fel ellenpólust Puskás András, a Belváros-Lipótváros alpolgármestere. Pedig az V. kerületben 190 terasz várja a vendégeket. Ebből évente százmillió forintnyi bevétel folyik be, csak közterület foglalás címén. A teraszoknak éjfélkor zárniuk kell, de a belső, zárt helyiségek nyitva maradhatnak. Kisebb gondok olykor ugyan akadtak, ám arra még nem került sor, hogy egy terasz engedélyét visszavonták volna.

Sőt, a most kialakítandó „Belvárosi Fő utca” széles járdái lehetőséget adnak újabbak megtelepedésére. Itt 280 forint lesz négyzetméterenként a napi közterület-foglalási díj. Ez a legmagasabb kategória, ahogy az összes többi díszburkolaton is.

Külföldi reneszánsz

Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója szerint a sorozatos teraszháborúk nem tesznek jót a magyar idegenforgalomnak sem. Arra hivatkozik, hogy már nem csak a mediterrán városokban, hanem északon – Berlinben, Varsóban, Koppenhágában – is reneszánszukat élik a kiülős helyek.

„Mindenhol jól tudják, hogy ez nagyon is megéri, hiszen a közterület-foglalási díj mellett komoly adóbevételt is jelent” – mondja Róna, sajnálattal téve hozzá: nálunk egyes kerületek nem látnak tovább a saját orruknál.