Kritikus szint alá süllyedt az ellátás az egri Markhot Ferenc Kórházban. A háziorvosok gyakran már nem is oda irányítják a betegeket, hanem a régió más egészségügyi intézményeibe: Miskolcra, Salgótarjánba, Jászberénybe vagy épp a távoli Debrecenbe. „A csökkenő betegszám tovább apasztja a kórház bevételeit” – vázolta a hónapok óta romló helyzetet lapunknak Mánya Kristóf. Az egri Kórházvédő Egyesület szóvivője szerint nem váltak be az „importált” orvosok, akiket az ország különböző területeiről csalogattak ide, merthogy 105-en távoztak a tulajdonosváltás miatt.
Az intézményben sok a külföldi orvos, akik nem tudnak jól magyarul, ezért a páciensek mutogatnak vagy tolmácsot kell alkalmazni. A szakrendeléseken megosztják a gyógyítási folyamatot, a vendégorvosokat néhány órára foglalkoztatják, egy-egy 6 órás rendelést minimum két orvos lát el, így nem kell bért fizetni nekik, csak számlára az óradíjat. Jelenleg 70 orvos dolgozik vállalkozói szerződéssel Egerben. Lapunk úgy értesült, hogy a kórházat üzemeltető HospInvest Egészségügyi Befektetési Zrt. már nekik sem tud fizetni, levélben kérte a türelmüket.
Menteni a menthetetlent?
Fel akarják bontani
a HospInvesttel kötött működtetési szerződést
Fotó: Kőhalmi Péter
Az orvosok ugyan várnak, mi mást tehetnének, viszont a Heves Megyei Közgyűlés döntésre szánta el magát. Lapunk megjelenése után, várhatóan június 26-án felbontják a HospInvesttel kötött működtetési szerződést. (A közgyűlés határozatképtelen volt, így elmaradt a döntés – a Szerk.) Erre utalt már egy korábbi nyilatkozatában Sós Tamás közgyűlési elnök is. A helyzetet látva igazoltnak gondolják korábbi aggodalmaikat azok, akik ellenezték, hogy egy magáncég üzemeltessen közkórházakat. A fő ellenérv az volt, hogy a HospInvestnek nincs elég pénze, s hitelekből kénytelen finanszírozni a gyógyítást, ráadásul az „olcsóbb” orvosok alkalmazásával nem tudja a megfelelő szakmai nívót fenntartani. Ez utóbbit amúgy a társaság egy közleményében határozottan cáfolta.
A helyzet azonban szokás szerint nem ennyire fekete-fehér. A funkcionális privatizációt ugyanis azok az önkormányzatok választották, ahol nem volt pénz az egészségügyi intézmények működtetésére, ugyanakkor mégsem akarták a települést ellátórendszer nélkül hagyni. Ilyen város volt Eger is, ahol a megyei fenntartású Markhot Ferenc Kórház lerobbant állapotban, több százmilliós adósságteher alatt vergődve vészelte át az utóbbi éveket.
Ebben a helyzetben persze hogy örömmel fogadta a megye a HospInvestet. A cég több városban is átvállalta a kórházak adósságát: Gyöngyösön például 800 millió forintot, Egerben 400 milliót, plusz 300 millió forint más követelést (Annyi a kórházaknak – Figyelő, 2009/19. szám).
Hatvan önkormányzata már döntött a HospInvesttel kötött szerződés felmondásáról, miután a cég elnöke elismerte, nem tudják megvalósítani azokat a fejlesztéseket, amelyeket vállaltak. Gyöngyös június végéig adott haladékot a társaságnak, hogy elkészítse a városi kórház működtetésének intézkedési tervét.
A HospInvest a Figyelő megkeresésére lapzártánkig nem reagált, így a társaság vezetőjének korábbi nyilatkozataira hagyatkozhatunk. Kollányi Gábor elnök úgy tartja, nem az általuk kidolgozott működési modell bukott meg, hanem az egészségügyi szektor általános alulfinanszírozottsága sodorta a vállalkozást abba a helyzetbe, hogy áprilisban csődvédelmet kellett kérnie.
A HospInvestet sorra érték a csapások. A társaságba 2007-ben 4 millió eurót invesztáló Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kiszállt (vállalva az ezzel járó veszteséget is), majd a CIB Bank a hiteltartozás fejében leemelt a társaság számlájáról 1,2 milliárd forintot. Kollányi április közepén azt nyilatkozta, a cégcsoportnak összesen 2,1 milliárd forint lejárt adóssága van. Lapunk úgy értesült, hogy a HospInvest a túlélés érdekében tőkét igyekszik bevonni, 2–3 milliárd forintra számít külső befektetőktől.
Kinek a pénze?
A Heves Megyei Önkormányzat vezetése azt tervezi, hogy Eger városával és a Debreceni Egyetemmel közösen nonprofit gazdasági társaságot hoz létre az egri kórház üzemeltetésére. Habis László, a város fideszes polgármestere azonban nem lelkesedik az ötletért, e helyett Eger kizárólagos „tulajdonában” szeretné tudni az egészségügyi intézményt.
A Kórházvédő Egyesület szerint az új működtetési elképzelést a megyei önkormányzat csak azért találta ki, hogy megússza a politikai következményeket, s elkerülje a büntetőjogi felelősségre vonást. Mánya Kristóf szerint alapos a gyanú, hogy a HospInvest a Debreceni Egyetem „köntösében” maradna Egerben, ugyanis az egyetem laborjának működtetésében a társaság is részt vesz. (Arról, hogy ez így van-e, a HospInvest sajtófőnöke nem tudott nyilatkozni, a cég elnöke pedig nem vette fel a telefonját.)
Az egyetem részéről egyelőre nem kívánták kommentálni az elképzeléseket. Lapunk úgy tudja, a HospInvesttel szerződő városok számolgatják, mennyibe kerül nekik, ha megválnak a társaságtól, s felmondják a kontraktust. Bonyolult elszámolási vita kezdődhet tehát a szükséges, az állagmegóvó és a fejlesztést megvalósító beruházásokról, s arról, mi terheli a HospInvestet, illetve az önkormányzatokat.
