Kovácsy Zsombor, az EBF elnöke a pénteki, az indikátorrendszert bemutató sajtótájékoztatón elmondta: a felügyelet célja az volt az intézmények tevékenységét bemutató rendszerrel, hogy a betegek tájékozottabbak legyenek, de segítség ez a kórházaknak is, hiszen ez alapján lehetőségük van az egyéni minőségfejlesztésre.
Kiss Norbert főosztályvezető arról számolt be, hogy tavaly ősszel és március elején kérdőíves felmérést küldtek ki a kórházaknak – kitöltésük nem volt kötelező -, és a válaszokból állították össze a rendszert. A kórházak 74 (ez 113 intézményt jelent), a szakrendelők 45 százaléka válaszolt.
A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a rendszer több százezer adatot tartalmaz, ezek alapján állították össze a 675 mutatót. Kiss Norbert hozzátette: a felügyelet továbbra is tart helyszíni vizsgálatokat az egyes intézményeknél. Kovácsy Zsombor elmondta, azon intézményeket is felkeresik, amelyek semmilyen adatot nem küldtek, de az igazi kontrollt a nyilvánosság fogja adni.
Könnyű keresni
A indikator.ebf.hu oldalra eljutva a felhasználó kiválaszthatja a régiót, azon belül az intézményt, és ha van, a kórház telephelyét is, de lehet keresni súlyponti, területi és egyéb kórházakra is.
A kiválasztás után tovább bonthatók az adatok: a fő pontokban a betegjogokat, a betegbiztonságot, a várakozást, a betegirányítást, a kiegészítő és hotelszolgáltatásokat, a minőségügyet és a dolgozók helyzetét találja az érdeklődő. Ezek bármelyikére kattintva, a rendszer tovább részletezi a mutatókat, így például kiderülhet, hogy egy adott intézményben mennyit kell várni a gerincstabilizációs műtétre, van-e életmód-tanácsadás a kardiológiai betegek számára vagy hány szívkatéteres beavatkozást végeztek tavaly. Azt is meg lehet tudni, hogy kialakítottak-e a keresett intézményben egyszemélyes szülőszobát; hogy az újszülöttet egyből odaadják-e az anyának vagy sem.
A tájékoztatás szerint lehetőség van a különböző intézmények összehasonlítására, és személyre szabott rangsort is fel lehet állítani a rendszer segítségével.
Ahol nincs net
Kovácsy Zsombor kitért arra, hogy az EBF telefonos ügyfélszolgálatán is segítenek azoknak, akiknek nincs internet-hozzáférésük. Kérdésre válaszolva hozzátette: óriásiak az intézmények közötti különbségek. Nem lehet azt mondani, hogy a fővárosban jobb a helyzet, mint például egy hátrányosabb régió kórházában.
„Ilyenből (kórház) is van jó is, rossz is, olyanból is van jó is, rossz is” – fogalmazott. Bármilyen finanszírozási környezetben, bármilyen kórházválasztási lehetőség mellett fontos, hogy a betegek tisztában legyen azzal, mi vár rájuk – válaszolta arra a kérdésre, hogy hiába dönti el a beteg, melyik kórházba menne, ha a területi ellátási kötelezettség miatt esetleg az adott intézmény nem fogadja.
Kórház, nem kultúrház
Kiss Norbert szintén kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: az intézményeknek van még tennivalójuk az előjegyzések terén – a várólistákat folyamatosan vizsgálják, és szükség esetén szankcióval élnek. Várólista hiánya miatt a legmagasabb bírság eddig 1,5 millió forint volt.
A halálozási adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban a főosztályvezető azt mondta, hogy a nemzetközi gyakorlat is inkább arra mutat, hogy az ellátás során alkalmazandó teendők minőségét mérik, semmint azt, hogy egy adott intézményben hányan haltak meg. „Attól, hogy a kultúrházakban kevesebben halnak meg, mint a kórházakban, nem biztos, hogy a beteget a kultúrházban kellene kezelni” – fogalmazott az EBF elnöke.
