Annak idején a Fidesz nem szavazta meg a 13. havi nyugdíj bevezetését, de azóta súlyosan kritizálta kényszerű felfüggesztését, és ez ügyben név szerinti szavazást is kért a parlamentben. „Ebből az emberek joggal hihették: önök azonnal újrafolyósítanák. Most a storytv-n adott interjújából kiderül, szó sincs erről” – fogalmaz a nyílt levélben az MSZP elnöke. Orbán Viktor vasárnap a storytv Esti Frizbi című műsorában a lerövidített gyessel, illetve a megszüntetett 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban kifejtette: kormányra kerülésük esetén a gyest biztosan vissza fogják emelni három évre, a nyugdíj azonban egy nagyobb tétel, „ott óvatosabban kell eljárni, (…) először a gazdaság motorjait meg kell indítani”.
Az MSZP elnöke szerint legyen bárki is kormányon, a nyugdíjasok akkor kaphatnak a tizenkét havi törvényes nyugdíjemelésnél nagyobb összeget, ha a gazdaságból több pénz kerül a közös kasszába, ezért fogadott el az Országgyűlés olyan törvényt, amely pontos feltételekkel határozza meg, milyen gazdasági növekedés esetén kaphatnak a nyugdíjasok úgynevezett nyugdíjprémiumot. Lendvai Ildikó azt is tudakolja, hogyan döntene a Fidesz a nyugdíjkorhatárról kormányra jutása esetén? Mit tenne a családi pótlékkal, amelyet kormányzásuk idején, válságmentes időszakban is befagyasztottak?
Az MSZP elnöke az ingatlanadó kapcsán is kérdezi Orbán Viktort, aki az interjúban azt mondta, hogy az teljes félreértés, és hogy az ingatlanokat nem lehet megadóztatni Magyarországon. A szocialista politikust ezért érdekeli: Orbán Viktor kizárná-e kijelentésével Magyarország területéről például Budapest II., XII., XXII. kerületét és számos más települést, ahol fideszes önkormányzatok adóztatják különböző jogcímeken a lakóingatlanokat? Azt is kéri a Fidesz elnökétől, ne adjon neki olyan udvariatlan, sértő választ, amilyet Dávid Ibolya, az MDF elnöke kapott a Fidesz és az MDF összefogására. „Nem a kezét, hanem a válaszát kérem” – fogalmaz az MSZP elnöke.
Az Országgyűlés májusban hagyta jóvá azt a törvényt, amely alapján július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj. Ehelyett bevezetik a nyugdíjprémiumot, amely először akkor jár majd, ha a gazdasági növekedés eléri a 3,5 százalékot. Emelkedik – fokozatosan, 62-ről 65 évre – a nyugdíjkorhatár is.
