Az újság szerdai kiadása szerint kérdéses, hogy az intézmény megtarthatja-e nevében az egyetem szót, de az biztos, hogy kevesebb pénzt kap. „Értesüléseink szerint a komáromi egyetem átfogó akkreditációja több hiányosságot is kimutatott. A visszasorolás tényét információink szerint az egyetem rektora, Tóth János közölte hétfőn az intézmény alkalmazottainak egy részével” – írta a lap, hozzáfűzve, hogy név nélkül többen megerősítették az értesülést.
Az újság rámutat, hogy korántsem a Selye lesz az egyetlen „leminősített” egyetem, sokkal régebbi és nagyobb intézmények is hasonló sorsra jutnak. A „lefokozás” egyik legsúlyosabb következménye pénzügyi: a főiskolák kisebb költségvetési támogatást kapnak, mint az egyetemek.
Jelenleg összesen 32 felsőoktatási intézmény működik Szlovákiában, egyes szakértők szerint jövőre már csupán 5-8 lesz egyetem közülük. Az intézmények vezetői most erőteljes lobbizásba kezdtek az oktatási minisztériumnál.
A Selye János Egyetem létrehozásáról 2003-ban döntött a szlovák parlament a Magyar Koalíció Pártjának kezdeményezésére.
“A kisebbségi nemzetek fennmaradásához saját értelmiségre van szükség, így anyanyelvük nem válik konyhanyelvvé, hanem versenyképes marad” – jelentette ki a Magyar Köztársaság elnöke idén januárban Révkomáromban, az egyetem fennállásának ötödik évfordulóján rendezett ünnepségen. “A Dél-Szlovákiában őshonos magyarság szakembereinek sokéves lemaradást kell behozni” – tette hozzá Sólyom László, aki kiemelte: a Selye János Egyetem láncszemet jelent a két nemzet kapcsolatában.
“A kor arra kényszerít bennünket, hogy párbeszédet folytassunk. A konfrontáció mesterséges szítása nem a megfelelő út” – emelte ki a januári ünnepségen Ivan Gasparovic szlovák államfő, hozzáfűzve, hogy az egyetem a „megértés hídja” a két, ezer éve egymás mellett élő nép között.
