“Nézzük meg, hogy kiharcolhatóak-e más, jobb feltételek” – mondta. A központosított állam helyett az országok szövetségét nevezte kívánatosnak, majd úgy fogalmazott: “ha ez megy, ha látszik, hogy ilyen feltételek mellett is készek vagyunk egymással működni, akkor maradjunk, ha nem, akkor menjünk”.
Már nem országok szövetsége
A politikus szerint az unió túlságosan is koncentrált intézmény lett, nem országok szövetsége már, miközben a gazdagabb tagok a kellőnél jóval szerényebb mértékben támogatják a szegényebb tagállamok felzárkózását.
Példaként említette, hogy az EU eddig nem adott forrást a romák helyzetének javítására, amely az oktatás fejlesztésén és a munkahelyek teremtésen keresztül mehetne végbe, márpedig erre idehaza nincsen elegendő forrás. “Ha ehhez az unió nem ad pénzt, ez a probléma rá fog zúdulni Európára” – tette hozzá.
A túlzott központosítás ügye és az újabb források bevonása mellett említett egy harmadik területet is, ahol szerinte “a sarkunkra kellene állnunk, és megmondani az EU-nak, hogy bizonyos területeket mi magyar állami tulajdonba veszünk, és ezentúl úgy számoljanak vele, hogy ezentúl így fog működni”. A Munkáspár elnöke a szerinte állami tulajdonba veendő cégek sorában az OTP-t, a fővárosi távfűtőcéget, valamint a vízműveket hozta fel példaként.
Thürmer Gyula az EP-listavezető (Fotó: MTI)
Tönkretették a működő rendszert
A húsz évvel ezelőtti, működő szisztémát “a rendszerváltás keretében tönkretették”, a nemzeti vagyont eladták külföldieknek, az “elfogadható életszínvonal” helyébe a lakosság zömének szegénysége lépett, mindeközben az állam ma nem tudja a feladatait ellátni – sorolta a hazai válság okait a politikus.
Thürmer Gyula szerint az ország EU-csatlakozása idején “meggyőztük magunkat, hogy azok a rossz és negatív folyamatok, amelyek elindultak, megváltoztathatóak, ha belépünk az Európai Unióba”, ám az elmúlt fél évtizedben “Magyarország nemhogy jobb, hanem rosszabb helyzetbe került”.
Ennek okát abban látja, hogy a belépést végigtárgyalók “az összeurópai közös érdeket, ami mindig a nagyhatalmak érdeke, fontosabbnak tartották a magyar érdeknél”. Mindeközben pedig Magyarország – annak ellenére, hogy például agrárpiaca és bankszektora megnyitásával “nagyon sokat adott az Európai Uniónak” – cserébe nem kapott semmit.
Aktív tömegekre számít
Pártja tömegbázisát az elnök-listavezető szerint növelheti, hogy elmúlt a rendszerváltás idejének naivitása, s eközben az emberek felismerték, hogy megszűnnek az egyéni megoldási lehetőségek, hiszen ma már az sem igen talál munkát külföldön, akinek korábban ez sikerült, ráadásul lassan “bezárul az adósságcsapda, a bankok kimondják a halálos ítéletet”, és ez a korábban közönyös tömegeket is aktivizálhatja.
Végcéljukként “a kapitalizmust leváltó szocialista forradalmat” említette a Munkáspárt elnöke, aki szerint ebbe az irányba mutat, hogy nemsokára tömegek lesznek képtelenek fizetni közterheiket, az érdekképviseletek megmozdulásain pedig százezrek vesznek majd részt. Hozzátette: “lehet, hogy az ingatlanadó lesz az utolsó csepp, ami elindítja a társadalmi mozgásokat”.
A párttagok zöme teljesítette a vezetés azon kérését, hogy egy napi fizetését, nyugdíját ajánlja fel a választási kampány költségeire, de Thürmer Gyula közlése szerint költésük tízmillió forint alatt marad majd. Nemzetközi együttműködéseikről szólva azt jelezte: a görög testvérpárttal szoros az együttműködésük, kölcsönösen részt vesznek egymás kampányrendezvényein, de már a szlovák kommunista párt képviselői is megjelentek békéscsabai kampánygyűlésükön.
