Szegednek bejött a válság – interjú Botka Lászlóval

Másfél hónapja ön nyugalomra

Aggódik a radikálisok miatt (Fotó: Angyal Ágnes)

Én Gyurcsány Ferenc lemondása után is azt gondoltam, hogy az ország a 24. órájában van, így nem tehetjük meg, hogy ne hozzuk meg azokat a válságkezelő intézkedéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy az év végén ne fenyegessen bennünket a 400 forintos euró réme. Másrészről a szocialista párt számára a következő egy év annak a lehetőségét hordozza, hogy a tőlünk elforduló választóinknak újra be tudjuk bizonyítani: kormányzóképesek vagyunk.

Amikor Gyurcsányt kormányfőnek jelölték, ön volt az egyik, aki kortesbeszédet mondott mellette. Mit szólt a lemondásához?

Logikus és felelősségteljes lépés volt ez tőle.

A miniszterelnök-kereső héten ön elég korán deklarálta, hogy nem akar kormányfő lenni. Szükség volt erre a kinyilatkoztatásra?

Számomra teljesen egyértelmű a helyzet. Én Szeged város polgármestere vagyok, ötször választottak meg, háromszor egyéni országgyűlési képviselőnek, kétszer polgármesternek. Ezt a választói bizalmat nem játszhatom el. Így gondolkoztam akkor is, amikor korábban – különböző kormányzati posztokon – felmerült a nevem.

Mit szól azokhoz a nevekhez, amelyek az MSZP EP-listáján vannak?

A Göncz Kinga vezette lista jól jelzi, hogy az MSZP számára az európai parlamenti választás arról szól, hogy kik képviselik Magyarországot Brüsszelben. A volt külügyminiszter felkészültségét nem lehet kétségbe vonni, ahogy a mögötte szereplők – Gurmai Zita és Herczog Edit – is bizonyítottak az elmúlt öt évben, nagyon aktív szereplői voltak az európai közéletnek.

Ennek ellenére a magyar kormányba mégsem jutott nő. Válságban nem érvényes a női kvóta?

Azért ez a kormány jellegében inkább válságkezelő, szakértőkből áll. A kulcspozíciókban nem pártpolitikusok ülnek. Bajnai Gordontól szerintem nem elvárható, hogy az egyéves mandátumú válságkezelő kormányában még arra is tekintettel legyen, ami a szocialista párt számára alapvető értékként fontos, hogy minél több női politikus legyen. Az valóban elfogadhatatlan lenne, hogy egy választási győzelem után felálló MSZP-s kormányban ne kapjanak helyet a hölgyek.

A felmérések szerint a győzelem helyett legfeljebb 5-6 hely jut az MSZP-nek az EP-választáson. Ön milyen eredménnyel lenne elégedett?

Leginkább alacsony részvételt sejtek, mert az embereknek nincs kedvük a belpolitikai csatározásokhoz. A Fidesztől a választással kapcsolatban leginkább olyan dolgokat hallanak, ami nem igaz, ez pedig elveszi az emberek kedvét. Sajnos arról egy szó nem esik, hogy Európát hogyan kéne formálni a jövőben, pedig ez lenne a lényeg.

Hány hellyel lenne elégedett?

Én nem számoltam, mert a kampányok nem arról szólnak, amiről kellenének. Sokkal fontosabb amúgy, hogy a válságkezelő kormány a megfelelő lépéseket tegye.

Hogyan értékeli, hogy a közvélemény-kutatások azt valószínűsítik, állandó koalíciós partnerük, az SZDSZ nem küld képviselőt Brüsszelbe, a Jobbik viszont igen?

Emiatt aggódom. Minden politikai pártnak tisztában kell lennie a felelősségével egy ilyen helyzetben. Amikor a demokratikus erők között bizalmatlanság van, amikor évek óta a demokraták egyik fele, a demokraták másik felét a nemzeten kívüli ellenségnek nevezi, akkor bizony erőre kaphatnak az elfeledettnek hitt ordas eszmék. Egy egyetemi város polgármestereként pedig még nagyobb aggodalommal látom, hogy tízen-huszonéves fiatalok kerülnek a radikalizmus hálójába.

Sok szegedi fiatalt érint a radikalizálódás?

Szegeden hagyományosan kicsi a szélsőségek társadalmi támogatottsága. Az azonban tény, hogy az egyetemisták döntő része nem szegedi, közöttük pedig elég sokan vannak, akik szimpatizálnak ezekkel a legkevésbé sem európai eszmékkel. Ez fiatal politikusként is aggaszt.

KATTINTSON, A MÁSIK OLDALON TORGYÁN ÉS CSURKA IS KÉPBE KERÜL!

-Rasszizmus, válság, MSZP-

Korábban felmerült a neve, mint rendészeti miniszter. Mit szól a romákat ért támadássorozathoz?

Szegedről el kell mondanom, hogy nálunk ez nem jelentkezik nagy problémaként, mert a lakosságnak csak egy-két százaléka roma, másrészt élen járunk az integrációban. Volt olyan iskolánk, ahol a tanulók nyolcvan százaléka cigány származású volt. Ezt a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal közösen felszámoltuk és az ott tanuló gyerekeket szétszórtuk a többi általános iskolába, mentortanárt biztosítva melléjük.

Kérdésünk inkább arra irányult, hogy az országban jelenleg vadásznak a romákra…

Épp ezért mondtam az előbbieket, azt gondolom ugyanis, hogy ezeket az ügyeket a helyi közösségeknek kell megoldani. Nálunk Szegeden nemcsak azért nincsenek ilyen ügyek, mert alig él a városban roma, hanem mert a szegediek tudják, hogy a kisebbség problémái nem a kisebbség baja csupán, hanem a többségé is. Szükség van egy közmegegyezésen alapuló programra, amely segíti a romákat a felzárkózásban.

Azért jelen helyzetben nem a romák munkája, hanem az életük van veszélyben.

Természetesen ezt a barbár, elfogadhatatlan és embertelen gyilkosságsorozatot mélységesen elítélem, mint minden jóérzésű ember. Bízom benne, hogy a rendőrség képes lesz az elkövetőket elfogni, és legalább ennyire bízom abban, hogy a teljes magyar közvélemény elítéli ezeket a szörnyűségeket.

Szegednek bejött a válság (Fotó: Angyal Ágnes)

Ha ezek az ügyek kevésbé is érintik Szegedet, a gazdasági válságot nyilván nem kerülhetik ki. Több nagyberuházás is leállt. Mi jöhet még?

Egy recesszióban szerintem a legfontosabb egy település számára a közösségi beruházások felgyorsítása. Szeged ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, az elmúlt években ugyanis a hazai nagyvárosok közül a legjobban szerepeltünk az uniós fejlesztési pályázatokon. Hat év alatt a második autópályánk épül, az M43-as, egy új Tisza-híddal. Harmincmilliárd forintból megkezdtük a szegedi tömegközlekedés fejlesztését, négy iskolát újítunk fel. Ezek mind megrendelést adnak itt helyben az építőiparunknak.

Szinte jól jártak a válsággal?

Látni kell, hogy Magyarországon azok a városok kerültek nehéz helyzetbe, amelyek dinamikus fejlődését innen Szegedről kicsit irigykedve figyeltük az elmúlt években. Most ezekben a városokban történtek a legnagyobb létszámleépítések, Szeged pedig védettebb helyzetben van, nincs a városban túlsúlyos gazdasági szereplő, melynek megrendülése komoly károkat okozhatna a városban. A szegedi gazdaság tradicionálisan inkább a szolgáltatóiparra épül, nekünk inkább a válságot követő konjunktúrára kell készülnünk.

Nem is vesztettek munkahelyeket a válsággal?

Jelentős létszámleépítések nem voltak, sőt a Pick szalámigyár épp a válság kapcsán növelte kapacitását, ugyanis visszajutottak az amerikai piacra. Az önkormányzat egyébként iparűzésiadó-mentességet biztosít a legkisebb szegedi vállalkozásoknak, és létrehoztunk egy pénzügyi alapot a vállalkozások munkahelyeinek megtartására. Emellett átalakítottuk a városi szociális foglalkoztatást is, ötszáz új állást létrehozva. Utóbbi esetben különösen nehéz volt, hogy kétszer annyi diplomás munkanélkülinek kellett munka, mint nyolc általánossal rendelkezőnek. És mindezt úgy, hogy működési hiány nélkül tervezhettük a költségvetésünket.

Hasonló szerencsés helyzetben van Debrecen, melynek fideszes vezetőjével, Kósa Lajossal híresen jó a kapcsolata. Honnan datálódik ez a viszony?

Együtt vezetjük a Megyei Jogú Városok Szövetségét. Ebben a testületben hagyományosan konstruktív szakmai vita folyik. A városfejlesztési elképzeléseink, az érdekeink és a lehetőségeink is nagyon hasonlóak. Ráadásul egy sikeres polgármester nem folytathat megosztó politikát. Én hét éve vagyok itt polgármester, de két egyforma szegedit még nem láttam.

Visszatérve az MSZP-re, milyen a hangulat párton belül?

Azt tapasztaltam, hogy a szocialista párt tagsága tisztában van azzal, hogy a következő egy év a magyar baloldal hosszú távú mozgásterét határozza meg. Mi, Csongrád megyei szocialisták, különleges helyzetben vagyunk, ugyanis 2006-ban nem veszítettünk el egyetlen egy polgármesteri pozíciót sem. Vannak olyan felvetések, melyek szerint a szocialista városvezetők jól járnának egy előrehozott választással, mert így a 2010 őszi önkormányzati választásokra kiderülne, hogy Orbánék hazudnak, amikor azt mondják, hogy megszorítás nélkül, csupán adóelengedésből több pénzt lehet adni az embereknek. Ehhez képest Csongrád megyében egységes volt az álláspont, hogy nem tehetjük meg az országgal, hogy cserbenhagyjuk. Vállalni kell a válságkezelést!

2010-ben a jelenlegi pártvezetéssel indul az MSZP?

Lendvai Ildikó nem átmeneti pártelnök, két évre választottuk.

Van olyan pozíció, amiért elhagyná Szegedet?

Én egy nagyon teljesítményorientált ember vagyok, csak úgy tudok dolgozni, ha látom, hogy a munkámnak van eredménye. A polgármesterség pont ilyen munka, a városvezető ugyanis nem élhet meg dumából. Ha van valami előnye, hogy már 1994-ben, 21 évesen ott ültem a Parlamentben, az az, hogy engem már nem varázsolnak el a pozíciók. Azt azonban nem gondolom, hogy Szeged polgármestereként megyek nyugdíjba.

1994 óta mi a legszembetűnőbb változás az országgyűlésben?

A Horn-kormány idején a legradikálisabb kormányellenes erők a Parlamentben Torgyán József és a kisgazdák voltak. Jellemző módon, ahogy kikapcsolták a tévékamerákat, akkor képes volt a két politikai oldal emberi hangon beszélni egymással. Manapság inkább azt érzem egyes ellenzéki képviselőkön, hogy nem politikai riválisként, hanem valóban a nemzet testéből kiirtandó ellenségként tekintenek ránk.

Kikre gondol?

Többen vannak, nem akarok személyeskedni. Megjegyzem, ebben nagy kivételek a polgármesterek, az ő stílusuk teljesen más kultúrára épül. Egy városvezetőnek szót kell értenie a városában élő másképp gondolkozókkal is. Sajnos ma egy parlamenti vitában mindennapossá váltak olyan jelzők, amelyeket néhány éve legfeljebb Csurka Istvántól hallhattunk egyszer-kétszer egy Hősök terei szeánszon. Sajnos a ma uralkodó parlamenti stílusból csak a szélsőségesek merítenek erőt.

Érdekes lehet úgy hallgatni az anyázásokat, hogy az ön édesanyja is ott ül az MSZP-frakcióban…

Igen, édesanyám az egyetlen, aki személyes érintettségben felszólalhatna.

->