Az érettségire jelentkezők maguk dönthetik el, melyik tantárgyból, hogyan kívánnak számot adni a tudásukról. Ma még csak a bölcsészettudományi területen kötelező az emelt szint. A diákok az élő idegen nyelvek három alapképzésére – az anglisztikára, a germanisztikára, illetve a romanisztikára – csak a nehezebb vizsgával jelentkezhetnek, és angol, német, francia, olasz vagy spanyol nyelvből hozhatják a pontjukat.
Ezek mellett 2010-től az orvosi, a fogorvosi, a gyógyszerész és az állatorvosi képzéseknél is kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz. A felvételizők a tantárgyak közül várhatóan a fizikát, kémiát vagy a biológiát választhatják.
Ki dönt?
Annak eldöntése az Magyar Rektori Konferencia (MRK) Képzési területi bizottságainak a hatásköre, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez elég-e a középszintű érettségi, vagy emelt kell. Az MRK korábban azt is szorgalmazta, hogy minden szakon tegyenek kötelezővé legalább egy emelt szintű vizsgát a felvételihez. Ez azonban csak 2011 után válhat valósággá.
A rektorok célja a felsőoktatás minőségének javítása. Vagyis a felsőoktatási intézmények újra maguk szeretnék eldönteni, kit vesznek fel, képletesen visszaállítanák a felvételit. Ennek felelne meg a magasabb színvonalú vizsga – mondta korábban az FN-nek dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, az MRK elnökségi tagja.
(Fotó: MTI)
Többletpontok járnak érte
Kevesen választották
Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2009-es tavaszi érettségire középszinten 191, emelten pedig 87-féle vizsgatárgyat választottak a diákok. Összesen 137500- an jelentkeztek érettségire, ők csaknem ötszázezer vizsgát tesznek, ám ebből csak 25 ezer lesz emelt szintű. 2006-ban még majd- nem kétszer ennyi volt.
Az emelt szintű érettségi kötelezővé tételéhez nem kell törvényt a módosítani, elég a képzési területekért felelős bizottságok döntése. A változások bevezetéséhez minimum két év kell, hiszen a leendő érettségizőknek az adott vizsgatárgyból néha külön felkészítő képzést is kell kapniuk, valamint a tömeges vizsgáztatás megszervezéséhez, az átálláshoz is több időre van szükség.
A felvételi tájékoztatóban már eddig is jelölték az emelt szintű vizsga igényét az intézmények, és ahol nem jelentkezési feltétel, ott többletpontok járnak érte. Eleinte az egyetemek nem követelték meg az emelt szintet, így a nem annyira jól teljesítő diákok is bekerülhettek. Az intézményeket eleinte ez nem zavarta, mert egyre több hallgatót akartak felvenni. Mostanra azonban kezd megváltozni a helyzet: a nem megfelelő színvonalú hallgatók miatt már egyre több intézményben követelnék meg az emelt szintet.
Az emelt drágább
Az emelt szintű érettségit nem a saját középiskolájukban írják a diákok, hanem külön vizsgaközpontokban, külső helyszíneken. Ezért jóval több pénzbe kerül. Ha minden felvételizőnek kötelező lenne, akkor az államnak jelentős többletkiadást okozna. Az MRK szerint az egyetemeknek és a főiskoláknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk az érettségikben, például az intézményvezetők elnökölhetnének a vizsgákon.
A felvett hallgatók száma körülbelül 20 százalékkal csökkenne, ha az összes felsőoktatásba pályázónak emelt szintű érettségit kellene írnia. Magda Sándor szerint ez nem lenne baj, ha a minőségi képzés megvalósulna. A felvetteknek jelenleg is csak a 70-80 százaléka fejezi be eredménnyel a tanulmányait.
