A kutatás szerint az országos állapotokat a legkedvezőtlenebbnek a fővárosban (35 pont) és a falvakban (36 pont) élők gondolták, míg a legkedvezőbb értékelést a megyeszékhelyeken (42 pont) adták – írja elemzésében a Századvég.
A közbiztonság helyi szintű megítélése valamivel kedvezőbb, ám ebben az esetben is csak 54 pont az értékelések átlaga. A megkérdezettek a rossz közbiztonsági állapotok legfőbb okaként a fokozódó szociális feszültségeket, az elszegényesedést nevezték meg (42 százalék); a falvakban ez az arány 50 százalék volt. Az összes megkérdezett további 15-15 százaléka jelölte meg főbb kiváltó okként a rendőrség általánosan rossz helyzetét (ez Budapesten 22 százalék), illetve az etnikai konfliktusokat (a Dél-Alföldön 20 százalék).
A válaszadók szerint a rossz közbiztonságért az elit negatív példamutatása és a szervezett bűnözés is felelőssé tehető.
A helyzeten a megkérdezettek jelentős része (45 százalék) egyértelmű büntetőjogi szankcionálással javítana. A válaszadók mintegy egyharmada szerint a megoldást az jelenthetné, ha a mindenkori kormányok határozottabb rendvédelmi politikát folytatnának. Sokan úgy vélekedtek, hogy a rendőrség személyi állományának növelésével is kezelni lehet a helyzetet.
Ám míg a 30-39 év közöttiek 59 százaléka szerint világosabb büntetőjogi válaszra lenne szükség, addig a hatvan évnél idősebb korosztály tagjainak körében ennek az opciónak a támogatottsága „csak” 38 százalékos volt. A legfiatalabb generáció tagjai az átlagnál nagyobb arányban tartották leghatékonyabb közbiztonságot erősítő módszernek a határozottabb rendvédelmi politika kialakítását.
