Idén 137 500-an jelentkeztek érettségi vizsgákra, mintegy 13 ezerrel többen (jellemzően a nyelvi előkészítő évfolyamosok adják e többletet), mint 2008-ban. Közel félmillió vizsgára (középszinten 469 776, emelt szinten 24 997) kerül sor 278 tantárgyból. Ezek között rendes érettségi 442 570, előrehozott matúra 36 051, ismétlő vizsga 5406 lesz. Ezeket az adatokat összevetve a felsőoktatásba jelentkezőkkel (127 500 diák jelentkezett idén, ebből alapképzésre 90 600-an), megállapíthatjuk, hogy az érettségizők döntő része továbbtanul főiskolákon, egyetemeken.
Néhány nap múlva beindul az érettségi (fotó:mti)
Egy nemrégiben lefolytatott vizsgálat a „maradék” körülbelül 40 ezer fiatal jövőjére volt kíváncsi. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján közzétett felmérés szerint az érettségi után felsőoktatási intézményekbe nem jelentkezők kevesebb mint egyötöde tervez csak munkába állást a matúra megszerzése utáni egy évben, a legtöbben középfokú szakképesítést szereznének. Tehát ők is továbbtanulnak. Akik várhatóan belépnek a munkaerőpiacra, azok alkalmazottként, esetleg saját vagy ismerőseik vállalkozásában kezdenek majd dolgozni.
Tanulni, tanulni
A válaszadók háromnegyede (75,7 százalék) tehát tanulni fog: középfokú szakképesítést akar szerezni már megszerzett szakmája mellé, vagy ha gimnazista, akkor első szakmát akar tanulni. Sokan vannak olyanok, akik felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába. Az ily módon „továbbtanulók” legnagyobb csoportját, az összes nem egyetemre, főiskolára jelentkező érettségiző közel felét (43 százalék) teszik ki azok, akik jelenlegi iskolájukban maradnak, és újabb szakmát tanulnak, vagy felsőfokú szakképzésre fognak járni. Közöttük, mint ahogy a nem jelentkezők között általában is, többségben vannak a szakközépiskolások.
legyen ön is fn tudósító!
Az elemzés készítői szerint ezek az adatok nemcsak az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult szakközépiskolai képzés sajátosságaira mutatnak rá, hanem általában a fiatalok életstratégiájában bekövetkezett változásokra is, amit oktatáskutatók már egy jó ideje főként az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásával, az élethosszig tartó tanulás jelenségével magyaráznak.
Nem anyagi okokból marad el a továbbtanulás
Az idén a felsőoktatásba nem jelentkező középiskolások több mint egyharmada (35,0 százalék) biztos benne, vagy legalábbis valószínűsíti, hogy jelentkezni fog valamikor – a legtöbben ennek időpontját 1-5 éven belülre teszik – egyetemre, főiskolára, és rajtuk kívül igen sokan vannak azok (27,3 százalék) is, akik még nem döntöttek ebben a kérdésben.
Nagyon kicsi volt azok aránya (3,9 százalék), akik anyagi okokkal magyarázták azt, hogy idén tavasszal nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Ez nem jelenti azt, hogy a továbbtanulás ne lenne sok család számára anyagi teher, de – mint ahogy arra már több oktatáskutató rámutatott – az igazi szelekció az oktatási rendszer korábbi szintjein következik be. Vagyis a legrosszabb anyagi helyzetű és alacsony iskolázottságú családok gyerekeinek jelentős része el sem jut érettségit adó középiskolába – olvasható a Fábri István szociológus által készített felmérésben.
A nem továbbtanulók elenyésző része, alig 4 százaléka tervezi, hogy az érettségi megszerzése után, egy éven belül külföldre megy dolgozni vagy tanulni (ez az összes idén érettségiző középiskolás alig több mint 1 százaléka). Közülük is döntő többségben vannak azok, akik egy esetleges külföldi munkavállalásban gondolkodnak, és alig akad olyan (a válaszadók 0,7 százaléka), aki más országban tervezi tanulmányai folytatását.
