A Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábban panasszal élt a szerintük a szakmai kollégiumok kiválasztásának előkészítése, valamint a lebonyolítása kapcsán tapasztalt, jogbiztonságot sértő anomáliák miatt. A Legfőbb Ügyészség a napokban hozott határozatában teljes mértékben igazat adott a MOK-nak, egyúttal kezdeményezte a szaktárca vezetőjénél az ide vonatkozó minisztériumi rendelet módosítását.
A legfőbb ügyész a szakmai kollégiumok legitimitását nem kérdőjelezte meg, így a MOK szerint szabálytalanul választott kollégiumi vezetők kitölthetik négy éves mandátumukat.
A politika belopózott a szakmába
Nemcsak orvosi, de gazdasági szempontból is aggályos, hogy a politika immár leplezetlenül belopózott a szakmába – mondta a kamara elnöke korábban az FN-nek. Éger István közölte: ügyészségi vizsgálatot kezdeményeznek, mert azt gyanítják, hogy szabálytalanul választották meg a szakmai kollégiumok tagjait.
Egy nemrégiben módosított miniszteri rendelet alapján ugyanis a korábbinál kisebb létszámmal és kevesebb szakmai delegálttal működhetnek a jövőben a szakmai kollégiumok.
Fontos poszt
Az elnök rámutatott arra is, hogy a fokozott politikai befolyás bizonyos érdekkörök számára igencsak kedvező lehet, hiszen ezek a szervezetek alapvető befolyással rendelkeznek egy-egy új terápia, illetve gyógyszer egészségbiztosítási befogadását illetően. Emlékeztetett rá: az orvosi szakmai kollégiumok jelentették egy-egy szakma csúcsát, tagjai általában az adott terület legjobbjai közül kerültek ki, és a testület, mint szakorvosi kérdésekben döntő legfelsőbb autonóm grémium működött.
A MOK vezetője élesen kritizálta a választás lebonyolításával megbízott társszervezetet, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségét (MOTESZ), amely – szerinte – számos ponton olyan szabályokat alkalmaz, amelyek önkényesek, az érintett miniszteri rendeletből nem származtathatók, és rontják a jelöltek választási esélyeit.
A MOK vezetése úgy látja, a kötelező kamarai tagság 2007-ben történt megszüntetése után az egészségügyi kormányzat csalódott, hogy a doktorok önkéntesen is jelentkeztek, jóllehet, a praktizláshoz már immár nem kell tagnak lenni. A szakmai köztestületek szétverésének kudarca után a tárca a szakmai kollégiumok autonómiáját akarta csökkenteni – vélekedik Éger István.
Igazán szakmai szervezetek
Miközben a köztestület vezetője éles hangon bírálja a választások körülményeit, arra nem tér ki, hogy csaknem egy évig nem is működtek a szakmai kollégiumok, mivel a mandátumuk hivatalosan 2008 májusában lejárt. A miniszterváltás miatt eredetileg tavaly decemberig kaptak haladékot az új tisztségviselők kijelölésére, később úgy határozott a tárcavezető, hogy ez év februárjáig kellett dönteni a tagokról. Székely Tamás egészségügyi miniszter egyébként saját hatáskörben döntött úgy, hogy rendelettel módosítja a kollégiumokra vonatkozó jogszabályokat; például huszonegyről tizenötre csökkenti a szervezetek létszámát. A kollégiumokba továbbra is az orvosi egyetemek, a kamarák, az orvostudományi társaságok és a Magyar Tudományos Akadémia orvosi szekciója delegálhat tagokat.
A szakmai kollégiumok egyébként hivatalosan a mindenkori miniszter tanácsadó testületeként dolgoznak, a legvégső döntéshozónak számítanak a különböző szakmai kérdésekben. Jellemzően az eljárási rendet, azaz a protokollokat is e testületek fogalmazzák meg. A szakmai kollégiumok és a kamara működésében a legfőbb különbség leginkább a jogkörökben és a feladatokban mutatkozik meg.
Míg a MOK az orvostársadalom egészét igyekszik képviselni, és döntően inkább a gyógyítók ügyeivel foglalkoznak, addig a szakmai kollégiumok az egyes szakmákat reprezentálják, azok követelményrendszerét határozzák meg önmaguk és a külvilág felé.
Neves szakemberek maradtak ki
A csaknem 40 szakmai kollégium tagjait 4 évre választják. Az FN információi szerint a szervezetek tagjainak sorából ezúttal több, a kollégiumok munkáját több évtizede segítő, nemzetközi hírű szakember is kimaradt.
A MOK egyik fő kifogása, hogy egy nemrégiben megváltoztatott miniszteri rendelet alapján a 15 főben maximált kollégiumok mintegy felét, 7 főt a miniszter delegálhatja, a szakma csak a fennmaradó 8 helyre tehet javaslatot. A kamara nemcsak a választások felülvizsgálatát kérte az ügyészségtől, hanem azt is, hogy ha a szabálytalanság megállapítást nyer, megismételhessék a választást.
A minisztérium megvizsgálja
A szaktárcánál igen röviden reagáltak csupán az ügyészségi megállapításokra. Hivatalos közlésük szerint ugyanis a testület nem kérdőjelezte meg a szakmai kollégiumok legitimitását, csupán a jövőre nézve tett javaslatokat. Emlékeztetnek arra: a legfőbb ügyész kezdeményezte, hogy a legközelebbi választásokig a szavazás érvényességére vonatkozó szabályokat a jelenleginél alaposabban részletezzék.
Az Egészségügyi Minisztérium a legfőbb ügyész megállapításait tudomásul vette, a szakmai kollégiumokról szóló miniszteri rendeletet felülvizsgálja, a szükséges módosítások előkészítését megkezdi.
