A köztársasági elnök hosszú megbeszélést folytatott Bajnai Gordonnal, amelynek tartalmi részeiről az Inforádió számolt be. Az államfő úgy fogalmazott, tulajdonképpen megcsinálta első interjúját a miniszterelnökkel programjáról és a terveiről.
Sólyom László arról nyilatkozott, hogy a miniszterelnök úrnak is elmondta, továbbra is fenntartja véleményét, hogy az ország mostani helyzetében szerencsésebb megoldás volna az előrehozott választás. Egy széles felhatalmazással rendelkező kormányt kívánnának meg az intézkedések, amelyik hiteles és főleg hosszú perspektívát tud nyújtani.
Hangsúlyozta, hogy az új miniszterelnök megválasztása ellen semmiféle alkotmányos kifogás nem emelhető. Ez a kormány, ez a miniszterelnök tökéletesen alkotmányos, törvényes és köztársasági elnökként úgy viszonyulok ehhez az intézményhez, a magyar köztársaság kormányához, ahogy ezt alkotmányosan kell – közölte Sólyom László.
Tények
„Azokkal a követelésekkel kapcsolatban, hogy köztársasági elnökként oszlassam fel a parlamentet, még egyszer szeretném tisztázni: erre alkotmányos lehetőségem nincsen. Az Országgyűlés feloszlatásának megvannak a nagyon pontos, alkotmányos feltételei, ezek nem állnak fenn, és nem is valószínű, hogy a visszalévő egy évben fennállnak majd. Tehát ezt ne várja tőlem senki” – fogalmazott nyomatékosan Sólyom.
Mit jelent a válságkezelő kormány? – kérdezte ugyanakkor az államfő. Hiszen egy klasszikus válságkezelő vagy szakértői kormánynak kötött mandátuma van, előre meghatározott feladatokkal, amelyeket el kell látnia. Ez azonban alkotmányos szempontból egy normális kormány, a kormányzati feladat teljes spektrumával. Összetételében látjuk a kettősséget, hiszen van a kormánynak egy válságkezelő része, új emberekkel és van hagyományos folytatása a korábbi kormánynak.
Kérdések
Mit tekint akkor ez a kormány most elsődleges feladatának? – kérdezte a miniszterelnököt az államfő, és megemlíti, úgy érzékelte, ez a kormány, rendkívül tárgyszerű szakmai feladatokra összpontosítja az erejét, nem pedig a politikai harcra, amit ebben a helyzetben valóban üdvözlendőnek és támogatandónak tart. Arra is kíváncsi volt, hozzányúlnak-e azokhoz a kérdésekhez, amelyeket ettől a válságtól függetlenül már régen kézbe kellett volna venni?
A választ részben megadja a program, amit (Bajnai Gordon) aláíratott, hogy egyáltalán elvállalja a miniszterelnökséget – közölte Sólyom. Ebben szerepel egy csomó olyan intézkedés, ami nem hoz közvetlen hasznot; a nyugdíjjal és a családpolitikával kapcsolatos tervezett intézkedések az ő ideje alatt nem fognak bevételt hozni.
Ez csupán egyfajta jelzés, hogy megindult valami. Ez főleg az ország nemzetközi megítélése szempontjából alapvető, másrészt pedig nyilván aktiváló hatással lesz a leendő életpályákra is, arra, ki hogyan tervezi majd az aktív és a nyugdíjas pályáját, a gyermekvállalás mellett a munkát. Tehát ezeknek a rövid távú, pillanatnyi válságkezelő intézkedéseknek az egy része érinti a strukturális kérdéseket is.
Az államfő kiemelte, hogy a Bajnai-kormány a Bokros-csomaghoz képest nem úgy veszi, mint annak idején a Horn-kormány és Bokros Lajos, hogy gazdasági szükséghelyzet van, amikor az alkotmányosság bizonyos részeit el lehet hanyagolni. Kényesen akar ügyelni arra, hogy a Alkotmánybíróság által a változásokra kimondott mindenfajta feltételt maximálisan betartson, és ennek a szakértői feltételeit is megteremti. Ez jó hír – fogalmazott.
A kormányzati struktúrával kapcsolatban kiemelte, valóban vége lesz, amit szintén kifogásolt a Gyurcsány-kormánynál, hogy a közvetlen politikai irányítás nemhogy megtört volna egy közigazgatási államtitkárnál, hanem lemehet osztályvezetői szintig. (Miniszterelnök úr) azt mondta: garantálja, hogy ez nem így lesz, a bürokrácia szakmaiságára és semlegességére óhajt építeni – közölte Sólyom László.
Kérések
Fontos kérdéskör az államfő szemében a külpolitika is. Kifejezte reményét, hogy rövid idő alatt lesz koncepciója a magyar külpolitikának, ami fájóan hiányzik. Legyen világos szomszédságpolitikánk, beleértve a határon túli magyar nemzetrészeket is – mondta Bajnai Gordonnak. Ez csupa halaszthatatlan kérdés, akármilyen távolinak is tűnik most a válságot tekintve mind az ország külföldi megítélése, mind pedig a válságkezelés szempontjából. A másik az a szemléletváltás a fenntartható fejlődés kérdésében, ami Obamától kezdve Angela Merkelig vagy Sarkozyig mindenhol látható. Ez nem zöld mánia. Mindenki látja, hogy a húzóágazat most már a zöld ipar lesz – fogalmazott.
Sólyom László szerint még egy fontos kérdés, ami mellett nem lehet elmenni: ez pedig a cigánykérdés. Ez egy hihetetlen társadalmi feszültség forrása volt, pontosan azért, mert megoldatlan maradt hosszú időn keresztül, és mindaz, ami történt, nem mutatott a megoldás irányába.
Ha a szociális helyzet romlik, az a cigányságot még inkább fogja érinteni, mint eddig. Két alapvető dolog van; az egyik, ami nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben erőszakos bűncselekményeket követnek el a cigányság terhére. Nem tudjuk, hogy ezeknek mi a motívuma, de az tűrhetetlen, hogy a rendőrség képtelen hosszú idő óta ezeket az ügyeket felderíteni. Egész addig nem tudunk hozzászólni a kérdéshez, addig a hiszterizálás tart, amíg nem látjuk világosan a motívumokat – ám ezektől függetlenül elítélendő ez az egész bűncselekmény-sorozat.
Tűrhetetlen a meglévő diszkrimináció a társadalomban, de ugyanakkor fel kell szabadítani a közbeszédet, hogy normálisan lehessen ezekről a kérdésekről beszélni. Ez kölcsönös érdeke mind a cigányságnak, mind pedig a társadalom többi részének. Továbbra is együtt akarunk működni a kormánnyal abban – és ezt külön kértem -, hogy segítsünk a cigányság társadalmi integrációján.
Örömmel hallotta, hogy európai uniós pénzekből a leghátrányosabb harminchárom térséget elkezdik fejleszteni. Ezek nagyrészt cigányok lakta kistérségek. Hozzátette, hogy a lecsúszott, leghátrányosabb rétegek nem csak a cigányságot jelentik, más rétegek is lecsúsznak ide. Akármilyen válságkezelő kormány is van, induljon végre valamilyen kibontakozás és szóértés.
Végezetül arról beszélt Bajnai Gordonnal, hogy távol álljon tőle, hogy föl akarja puhítani a csomagot, de ebben a demográfiai helyzetben, amikor nincsen gyerek, a legutolsó olyan réteg, amelyhez hozzá lehet nyúlni, az a gyereket vállaló és a kisgyerekes családok.
Nagyon kár lenne, ha itt is doktrínér elképzelések lennének arra, mikor jó visszamenni az anyának dolgozni, és hogy vajon a gyereknek jó-e a bölcsőde vagy a közösség. „Annyi kisgyerekkel van nekem dolgom, hogy jól tudom, ezt minden családnak magának kell eldöntenie, és legyen meg a lehetőség arra, hogy ha akar, akkor az anya maradjon otthon három évig, és családban nőjön fel a gyerek”.
Összefoglalva, számtalan olyan kérdés van, ahol az új kormánnyal az ország érdekében együtt lehet működni – összegzett. Ebben a programban és a majd közzéteendőben számos olyan kérdés lesz, ami túlmutat ezen a rövid perióduson, már csak a jövő érdekében is mindent meg kell tenni, hogy ezek az ország javára nyerjenek szabályozást és döntést.
