A megkérdezettek 17 százaléka sajnálja, 36 százaléka közömbösen, 41 százaléka pedig örömmel fogadta Gyurcsány távozását. Februárhoz képest 5 százalékkal csökkent a bizonytalanok száma, és jelentősen (41-ről 52 százalékra) nőtt azoknak az aránya, akik biztosra ígérték részvételüket a parlamenti választáson. A változások nyertese a Fidesz: februárhoz képest az ellenzéki párt szavazótábora 7 százalékkal növekedett.
A felmérés szerint Gyurcsány Ferenc lemondása minden más belpolitikai ügyet háttérbe szorított: a magyarok 98 százaléka hallott a miniszterelnök távozásáról.
Erősödött a Jobbik
Az elmúlt 6 hónapot az elbizonytalanodás jellemezte. 2008 augusztusában a magyarok 75 százaléka tudta megnevezni kedvenc pártját, idén februárra ez a szám 60 százalékra csökkent. A március utolsó napjaiban készített felmérés szerint 65 százalékra emelkedett a pártot választani tudók aránya. A közvélemény élénkülését jelzi az is, hogy a februári 41 százalékos mélypont után március végén már a megkérdezettek 52 százaléka mondta, hogy biztosan részt venne egy “most vasárnapi” parlamenti választáson.
Ma a pártválasztók körében az MSZP 25 százalékával szemben a Fidesz 61 százalékos listás eredményre számíthatna. Folytatódik a Jobbik erősödése: a párt március végén a pártválasztók körében elérte az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Az adatok az jelzik, hogy Bokros Lajos jelölése egyelőre nem javított a jelenleg 4 százalékon álló MDF esélyein, és az SZDSZ 3 százalékos támogatottsága sem változott,
A válságkezelésről
Az új helyzetben a megkérdezettek 57 százaléka szerint minél előbb előre hozott választást kellene tartani. Ezt támogatja a Fidesz szimpatizánsainak négyötöde, és minden ötödik MSZP-szavazó is. Ezzel szemben csak 26 százalék ért egyet azzal, hogy 2010-ig egy új miniszterelnök kezelje a válságot. A megkérdezettek 70 százaléka gondolja, hogy hatalomra kerülve a Fidesz is megszorító intézkedéseket vezetne be.
Az új miniszterelnök várható intézkedéseivel kapcsolatban a felmérés azt tanúsítja, hogy a felnőtt magyarok 73 százaléka elfogadhatónak érzi az állami kiadások csökkentését, ha erre a válság kezelése, illetve a gazdasági növekedés gyorsítása érdekében kerül sor. Ezzel a véleménnyel a Fidesz támogatóinak 70 százaléka is egyetért.
