Az előrehozott szakképzést alternatívaként kínálnák, hogy az általános iskola után a diákok egy olyan típusú képzésbe kapcsolódhassanak be, amely az általános műveltségi elemek mellett már szakmai ismereteket is nyújt – mondta az oktatáspolitikus keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A javaslathoz módosítani kell a közoktatási és a szakképzési törvényt, ezért a jövő héten az MSZP egyeztetést kezd a parlamenti pártokkal. Az MTI kérdésére Tatai-Tóth András azt mondta, hogy a tervezet várhatóan nem igényel költségvetési többletforrást.
A szakképzési törvényben jelenleg az szerepel, hogy az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a 16. életévét. A szakképzés az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a 10. évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után, vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre.
A törvény módosításával a fiatalok tehát egy évvel korábban elkezdhetnék egy szakma elsajátítását, azaz jobban belemélyedhetnének a részletekbe.
Ez az előrehozott szakképzés alternatív megoldásként lehetővé tenné, hogy az általános iskola befejezését követően a tanuló bekapcsolódhasson egy olyan típusú szakképzésbe, ahol a NAT előírása szerinti általános műveltségi elemek közvetítése mellett a szakképzettség megszerzése is megkezdődik.
Sokan lemorzsolódnak
“A szakiskolai tanulók köre a társadalmi hátterük, szociális környezetük alapján hátrányos társadalmi rétegeket túlreprezentálja. A motiválatlanság és a szociális hátrányok mellett ebben az iskolatípusban jelennek meg a legnagyobb arányban azok a diákok is, akik tanulási problémákkal, valamint magatartási zavarokkal küzdenek. A szakiskolai tanulókat nevelő családok egy jelentős része számára létfontosságú az is, hogy minél előbb keresővé váljon a fiatal családtag” – áll az FN-nek eljuttatott közleményben.
A kimaradók miatt egy-egy korosztály jelentős része nem szerez alapfokú iskolai végzettségnél magasabb képesítést. Ez a tény egész életpályájukat meghatározza. A foglalkoztathatóvá válás legfontosabb eszköze az iskolázottsági szint növelése. A magyar munkaerő-piaci mutatók között a legnagyobb lemaradás az EU átlagához képest éppen az alacsony iskolázottságúak tekintetében van. Az álláskeresők között az alacsony iskolai végzettség miatt fokozottan csökken az elhelyezkedés esélye.