Az állampolgári jogok országgyűlési biztosával közös reprezentatív kutatás 190 oktatási intézmény, 4000 11. évfolyamos diák, 1500 tanár és – az Országos Kompetenciafelmérés keretében – az összes igazgató véleményét kérdezi meg arról, hogyan jelentkezik az iskolai erőszak az oktatási intézményekben. Aáry-Tamás Lajos szerint annyi biztos, hogy ezen a területen nagy a látencia, tengernyi ügyről beszélünk, ismerünk meg a médián keresztül, de ennek ellenére sok olyan cselekmény lehet, amiről az érintettek egyáltalán nem beszélnek, és nem kerül nyilvánosságra.
A nyárig részben, októberre egészben feldolgozott kutatás kérdőíveiben arra kérdezünk rá, hogy mi az érintettek tapasztalata e téren, hol találkoztak erőszakos cselekedetekkel, mit tettek azok ellen, hogyan élték meg, mennyire elfogadott ez az adott iskolában, van-e valamilyen javaslatuk ezek elkerülésére – sorolja a FN kérdésére az ombudsman. Nagyon fontos része a kérdőívnek az is, ahol a diákok, pedagógusok arról vallanak, hogy ők személy szerint voltak-e elkövetői vagy áldozatai (esetleg mindkettő) ilyen típusú erőszaknak.
A cél az, hogy „a mélyből hozzák fel az ügyeket”, hiszen ez szükséges a diagnózishoz. Tudjuk, hogy baj van, de meg kell nézni, mi ennek az oka – mondja Aáry, aki szerint amint pontosan látjuk ezeket az okokat, akkor számos szakma képviselőivel közösen el lehet gondolkodni a terápián.
Az ombudsmani vizsgálatnak ugyanis csak az egyik pillére a szociológiai felmérés. A következő lépésben régióközpontokban, kistérségekben olyan szakmai együttműködéseket kezdeményeznek, ahol a tanárok, diákok, szülők bevonása mellett a gyermekjóléti szolgálatosok, családsegítők, iskolapszichológusok, védőnők, orvosok, rendőrök, ügyészek, bírák, kriminológusok, civilek, egyházak és a sportklubok vezetői osztanák meg egymással a tapasztalataikat, és lehetőségeiket, amelyekkel az iskolákat, pedagógusokat segíthetnék. E társszakmák tudása ugyanis eddig még nem csatornázódott be az iskolai nevelésbe.
