Az iskolák és a fenntartók már tanulmányozhatják a 2008 májusában lezajlott Országos Kompetenciamérés adatait, amely a 6., 8., 10. osztályosok matematikai és szövegértési teljesítményét vizsgálja. Az országos, teljes körű felmérés nem a lexikális tudást, hanem azt kutatja, hogy a diákok a tudásukat milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásakor.
Valami javulás?
Az Oktatási Hivatal főosztályvezetője a FigyelőNetnek a tavalyi adatokkal kapcsolatban elmondta: az eredmények azt mutatják, hogy egy kivétellel statisztikai értelemben nincs változás az adatokban. Majd’ minden értékre az jellemző, hogy az átlag 500-as érték körül ingadozik, egyik évben kicsit több, a másikban kicsit kevesebb, tehát nem látszik kibontakozni semmilyen trend – magyarázza Pongrácz László.
A kicsik jobban olvasnak
Egy mutató viszont bizakodásra adhat okot. A hatodikosok évről évre jobb teljesítményt érnek el az olvasás-szövegértés terén. 2008-ban a tanulók átlageredménye már tizenkilenc ponttal volt jobb, mint 2003-ban. (Az akkori átlagot 500 pontra lőtték be, tavaly 519 pont volt az országos átlag.)
A tanulók teljesítményét a vizsgálatban négy szintre bontották fel. Ebből az első azt jelenti, hogy a mindössze ezen a szinten (vagy még ezen sem) teljesítő tanulók nem rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel tovább tudnának tanulni.
A részletes adatok azt mutatják, hogy a leggyengébben (1-es képességszint alatt) és a kiválóan (4-es) teljesítők szintjén nincs változás, de az 1-es kategóriába kerülők aránya jelentősen csökkent, míg a 3-asé jelentősen nőtt. Tehát az olvasásban „elég gyengék” közül sokan „elég jók” lettek. A szakemberek szerint mindez a kompetenciaalapú – készségeket, képességeket fejlesztő – pedagógiai szemlélet terjedésének köszönhető. Ezt az alsó tagozatban vezették be évekkel ezelőtt, ennek hatása érződik már a hatodik évfolyamnál.
Arra a felvetésünkre, hogy az egyébként jelentős uniós forrásból kifejlesztett kompetenciaalapú programcsomagokat csak néhány száz iskolában vezették be néhány éve, tehát ennek hatása az egész országra még nemigen mérhető, Pongrácz kifejtette: mindig is az alsós tanítók voltak a legfogékonyabbak az innovációra, sok helyen maguktól is átálltak az új pedagógiai módszerekre.
Megnézhetjük a saját gyerekünk feladatlapját
Az új pedagógia hatása a felsőbb évfolyamokra egyelőre nem ért el, talán egy-két év múlva a 8.-os és a 10.-es tanulók (a mostani 6.-osok) is jobb eredményeket fognak elérni. A nyolcadikos matematika átlagértéke tavaly 491 volt, ma 497, ez a néhány pontos javulás statisztikai értelemben nem értelmezhető változás. A 10. évfolyamon romlást mutat a matekteljesítmény (tavalyelőtt 506, tavaly 497 pont), de évekre visszamenőleg itt sem beszélhetünk romló tendenciáról.
A kompetenciamérés adatai letölthetők a Közoktatási Információs Iroda honlapjáról. Itt minden iskolára és gyerekre lebontva tanulmányozhatók az adatok a megfelelő hozzáférési kódokkal. Ha egy szülő elkéri az iskolától a hozzáférési adatot (ezt megteheti), akkor a saját gyerekének akár a feladatokra lebontott teljesítményét is megvizsgálhatja.
Az oktatási tárca 2003-tól (8. évfolyamon 2004-től) vezette be a 4., 6., 8. és 10. évfolyamos teljes körű, kompetenciaalapú mérést. A feladatsorokat központilag dolgozzák fel, az eredményekről minden iskola, fenntartó visszajelzést kap.
Életszerű példák
A diákoknak a tesztfüzetekben életszerű szituációkba helyezett feladatokat, mindennapi életből vett szövegekhez kapcsolódó kérdéseket kell megoldaniuk. Volt például olyan feladat, amelyben azt kérdezték, hány percből áll egy hét, vagy el kellett dönteniük a diákoknak, igaz vagy hamis, hogy minden téglalap paralelogramma.
A felmérés azért fontos, mert minden iskola számára objektív képet ad arról, hogy a tanulók a szövegértési és matematikai képességeiket milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatokon. A tanulók szociokulturális hátterével összefüggésben is elemzett adatok sok szempontú, árnyalt képet adhatnak az iskolák teljesítményének több aspektusáról.
