Visszavonták a román légügyi hatóságok Sólyom László általuk korábban már kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyét, így a köztársasági elnök vasárnap helyett szombat délután tesz látogatást Székelyföldön – tudatta a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH).
Sólyom László eredeti programja szerint vasárnap, a hivatalos állami ünnepségek után utazott volna Erdélybe. Kumin Ferenc, a KEH főosztályvezetője, aki csütörtökön még úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a programban nem lesz változás, és az előzetes egyeztetéseken nem tapasztalták, hogy a román fél ne látná szívesen az elnököt, pénteken már úgy nyilatkozott: megváltozott a program.
E szerint az államfő szombaton utazik Erdélybe, ahol Nyergestetőn kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére, majd ünnepi beszédet is mond. Az államfő még aznap hazautazik, így vasárnap részt vesz a hivatalos állami ünnepségeken. Sólyom László vasárnap még Csíkszeredába ment volna, s az ottani ünnepségen is szólt volna az összegyűltekhez, végül fáklyás felvonuláson vett volna részt.
A KEH közleménye szerint az államfő, egyetértésben a magyar kormányzattal, meggyőződéssel vallja, hogy a szomszédos országok vezetőinek kölcsönös utazásai hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez és az előítéletek lebontásához, ezért ezt a gyakorlatot folytatni kívánja. „Az államfő szomszédos országokba tett hivatalos és magánlátogatásai mindig is messzemenően figyelembe vették országaink euroatlanti szerződésekben is kifejezett partnerségét, és szolgálták az együttműködés erősítését, valamint a kisebbségi magyarság támogatását, érdekeik képviseletét” – olvasható a dokumentumban.
Az RMDSZ közleményben tiltakozott
Sólyom Lászlót a román illetékes hatóságok eltanácsolták március 15-i erdélyi látogatásától – értesült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Sem az egyre szorosabb román-magyar viszonnyal, sem a két országnak az Európai Unióban elfoglalt helyével, sem népeink regionális egymásra utaltságával nem fér össze egy ilyen álláspont, amely érzelmileg és eszmeileg is könnyen visszavethet minket oda, ahonnan elindultunk: a kilencvenes évek elejére – áll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleményében.
Kudarc Sólyom útja
A határon túli magyarok ügye Sólyom László hangsúlyosan képviselt témái közé tartozik. Emiatt még azt is vállalta az államfő, hogy itthon némi visszatetszést keltett, amikor 2007. március 15-én nem volt jelen a Kossuth téri zászlófelvonásnál, mivel nem hivatalos magánlátogatásra utazott Erdélybe, ünnepi beszédét pedig a Kolozsvári Magyar Operában mondta el – hangsúlyozta Szomszéd Orsolya az FN-nek.
A Vision Consulting elemzője szerint az elnök számára különösen fontos a határon túliak képviselete, így ebből a szempontból bizonyára kudarcként is értelmezhető, ami a tervezett látogatások körül zajlott, hiszen a médiában úgy csapódott le, hogy valami repedés keletkezett a jó kapcsolatok fenntartásában. „Még, ha ez valójában nincs is így, és inkább diplomáciai malőrről van szó, akkor is lehet negatív üzenete a történteknek, hiszen a média leginkább ezzel az aspektussal foglakozik, és az háttérbe szorul, hogy a határon túli szerveztek kiálltak Sólyom László mellett” – mondta a politológus.
Sólyomnak fontosak a határon túliak
Sólyom László korábbi ígéretéhez híven – a kettős népszavazás sikertelensége után az összetartozást hangsúlyozva – a nemzeti ünnepeket a határon túli magyarok körében tölti. Több sikeres látogatáson van túl, amely egyes esetekben a szomszédsági viszonyoknak is jót tett: 2008 októberében a román elnökkel közösen emlékezett meg a magyar forradalomról – emlékeztet Milován Orsolya. A Nézőpont Intézet szakértője az FN-nek elmondta: a látogatások a határon túli magyaroknak sokat jelentenek.
Mégis, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) rossz néven vette, hogy Sólyom László lerövidítette március 15-re tervezett útját, és a VMSZ visszavonta ünnepi meghívását is. A magyar államfő egyébként azért döntött így, mert Boris Tadic szerb államfő kabinetje „jelentős mértékű fenntartással” fogadta, ezért Sólyom lerövidítette az utat.
„A vajdasági út sikertelenségének oka a szerbiai viszonyokban keresendő. A sok vitát kiváltó vajdasági statútum, vagyis a tartomány számára szélesebb autonóm jogköröket biztosító alaptörvény éppen elfogadás előtt áll a szerb parlamentben” – emelte ki Milován Orsolya. Az elemző úgy véli, hogy Boris Tadic szerb elnök hivatala szerint félő, hogy Sólyom látogatása újabb autonómiaellenes támadásokra adna alapot.
Sem Vajdaság, sem Erdély nem úgy jött össze
„A vajdasági magyar politikai erők pedig attól tartanak: a hosszas egyeztetések és belgrádi időhúzás után elfogadásra kerülő statútum a törvényhozási procedúra végére teljesen kiüresedik, ezért szükségük lett volna Sólyom támogatására. A nemrégiben alakult új magyar párt létrejötte is feszültségeket okoz a vajdasági magyar politikai életben” – mondta Milován Orsolya hozzátéve, hogy az új párt ellenében a Magyar Koalíció újabb megerősítést várt volna a magyar államfőtől.
„A köztársasági elnök a romániai út ötletével sem aratott nagyobb sikert a többségi állam politikai köreiben. Az hogy visszavonták a leszállási engedélyt, rosszul érinthette a Köztársasági Elnöki Hivatalt a vajdasági visszautasítás után. Csakúgy, mint a szerbiai út esetében, a KEH most sem kívánja lemondani az utat” – hangsúlyozta az elemző.
Szerinte valószínűsíthető, hogy mind a vajdasági, mind az erdélyi esetben problémát okozott, hogy Sólyom nem hivatalos útra, hanem magánlátogatásra készült az adott országba. Erdélyi körökben a román-magyar elnöki találkozó ötlete is felmerült, ám ez már biztos, hogy nem jön létre. „Pedig Traian Basescu román elnök folyamatosan kampányol a magyar szavazatokért az idei elnökválasztás előtt. Ugyanakkor a kormányzati pozícióit elveszítő, EP-választásra készülő RMDSZ számára jó alkalom a Sólyom-látogatás a nemrégiben létrejött Tőkés László-RMDSZ megegyezés demonstrálására” – hangsúlyozta Milován Orsolya.
