Máshogy is kell tanulni a jól olvasást

Az olvasási képességek hiánya súlyos egyéni és nemzetgazdasági károkkal jár. A felnőttek harmadát kitevő alacsony olvasási képességűek – funkcionális analfabéták – közül kerülnek ki a tartósan inaktívak, kétszer akkora eséllyel vesztik el a munkájukat, mint a közepesen vagy jól olvasók, illetve jellemzően ők a leginkább befolyásolhatók közösségi és politikai szinten – hívta fel a figyelmet az értő és hatékony olvasás alapvető fontosságára Peter Schneck IBBY-elnök (International Board on Books for Young People) néhány évvel ezelőtti egy budapesti olvasáskongresszuson.

Grafikont, reklámot is tanulni kell olvasni

A hatékony olvasás viszont változatos tevékenységek alkalmazását jelenti. Könnyen hátrányba kerülnek azok, akik az iskolai olvasástanulás során szinte kizárólag irodalmi szövegekkel találkoznak. Ez a módszer ugyanis kevésbé hatékony az információkeresésben, amikor nem célszerű feltétlenül elejétől a végéig elolvasni az adott szöveget.

Összefügg az olvasás és a nemzetgazdaság

A PISA-felmérésekben jeleskedő finn iskolákban az ismeretszerzésre is felkészítik a gyerekeket. Reklámot, újságcikket, fotókat, grafikont is olvastatnak velük – mondja Steklács János, a Kecskeméti Főiskola Nyelvészeti és Irodalomtudományi Intézetének intézetigazgatója. Az is megszívlelendő, hogy míg a magyar iskolában negyedik osztály végére befejeződik az olvasástanítás, a finneknél ugyanerre hat év áll rendelkezésre (és később is előfordul, hogy gyakoroltatják a diákokkal az olvasást, ha arra szükség van).

Olvasási stratégiát kell választani

Idehaza ugyanakkor a szépirodalom-központú olvasástanításnak, a hagyományos szövegek, népmesék, mesék és elbeszélések olvastatásának van erős lobbija. Pedig a szakember szerint az olvasás módjának alkalmazkodnia kell a befogadó céljához és a szöveg típusához is.

A gyerekek – eleinte tudatosan, később rutinból – az olvasás előtt meghatározzák az olvasás célját, saját elvárásaikat, majd az olvasás közben szerzett új információk birtokában felülvizsgálják, módosítják az olvasás módját, azaz olvasási stratégiákat használnak. Enélkül – gyakorlatilag a hagyományos iskolai trenírozás elfelejtése nélkül – a diák hátrányt szenved a (tovább)tanulásban s majd a munkaerőpiacon és a magánéletben is.

Jobban dolgozik, aki jobban olvas

Az olvasási beidegződések javíthatók – mondja az Improved Reading olvasási tanácsadója. Glatz Tamás tapasztalata szerint az olvasási teljesítmény meg is duplázható. Amint az a tanácsadó vállalkozás honlapján olvasható: az emberi gondolkozás tempója mintegy 800-1000 szó percenként, az iskoláskor elején elsajátított és tovább nem fejlesztett olvasási technikákkal azonban átlagosan csak mintegy 220 szó/perces olvasási sebesség érhető el. Ilyen lassú olvasásnál az emberi agy kapacitása nincs kihasználva. A sebesség növelése – a szövegértés megtartása, sőt javítása mellett – a gyakori olvasási hibák, rossz beidegződések kiküszöbölésével és új olvasási technikák elsajátításával érhető el.

Hogy nem mindegy, milyen hatékonysággal olvasunk, arra Glatz Tamás azt a példát hozza fel, hogy a felmérések szerint egy átlagos irodai dolgozó olvasásbéli hatékonyságának 25 százalékos növelése évi több mint 12 munkanapnyi időnyereséget jelentene.

Címet, alcímet keresünk a szemünkkel

Az olvasási technikák ismerete természetesen főként nagy mennyiségű elolvasnivaló esetén jön jól. Az olvasó szeme ilyenkor az úgynevezett kontextuskulcsokat, támpontokat keresi. Ilyen például a cím, lead, alcímek, grafikon, tartalomjegyzék, illetve az írásjelek, a központozás, a szöveg tagolása. Az olvasási tréning egyik gyakorlata, hogy egy cím nélküli kis szöveg tartalmát kell értelmezni. A megértést segítő információmorzsák, a kontextuskulcsok nélkül azonban bajos a megoldás.

Így olvastak 60 éve

Az információkereső szakemberek, információbrókerek, hírszerzők, akiknek maguknak is gyakorlott olvasóvá kell válniuk, a megfelelő információ megtalálása után megrendelőjük olvasási tevékenységének megkönnyítésén dolgoznak. Náluk – írja a Competitive Intelligence magazin – szintén mások a szükséges normák, mint az iskolában voltak: az írás mennyiségi növelése kifejezetten káros (szemben az iskolai „írjál fiam háromoldalas dolgozatot” kívánalommal). Az ügyfél a lehető legkevesebbet akar olvasni, a lényeget pontokba szedve, új információt nem hordozó szavak nélkül, akár mondatok helyett csak címszavakkal akarja megkapni. Ezért hiba a lassú építkezés, a lényeg végére hagyása, a logikai helyett a kronologikus rend, vagy annak sugallása: „Lásd, mennyit dolgoztam vele.” A beszámoló olvasását könnyíti még a vezetői összefoglaló az anyag elején, a szövegrészek feldolgozása képek és diagramok segítségével, nagyobb anyagnál a tartalomjegyzék is.