Az olvasási képességek hiánya súlyos egyéni és nemzetgazdasági károkkal jár. A felnőttek harmadát kitevő alacsony olvasási képességűek – funkcionális analfabéták – közül kerülnek ki a tartósan inaktívak, kétszer akkora eséllyel vesztik el a munkájukat, mint a közepesen vagy jól olvasók, illetve jellemzően ők a leginkább befolyásolhatók közösségi és politikai szinten – hívta fel a figyelmet az értő és hatékony olvasás alapvető fontosságára Peter Schneck IBBY-elnök (International Board on Books for Young People) néhány évvel ezelőtti egy budapesti olvasáskongresszuson.
Grafikont, reklámot is tanulni kell olvasni
A hatékony olvasás viszont változatos tevékenységek alkalmazását jelenti. Könnyen hátrányba kerülnek azok, akik az iskolai olvasástanulás során szinte kizárólag irodalmi szövegekkel találkoznak. Ez a módszer ugyanis kevésbé hatékony az információkeresésben, amikor nem célszerű feltétlenül elejétől a végéig elolvasni az adott szöveget.
Összefügg az olvasás és a nemzetgazdaság
A PISA-felmérésekben jeleskedő finn iskolákban az ismeretszerzésre is felkészítik a gyerekeket. Reklámot, újságcikket, fotókat, grafikont is olvastatnak velük – mondja Steklács János, a Kecskeméti Főiskola Nyelvészeti és Irodalomtudományi Intézetének intézetigazgatója. Az is megszívlelendő, hogy míg a magyar iskolában negyedik osztály végére befejeződik az olvasástanítás, a finneknél ugyanerre hat év áll rendelkezésre (és később is előfordul, hogy gyakoroltatják a diákokkal az olvasást, ha arra szükség van).
Olvasási stratégiát kell választani
Idehaza ugyanakkor a szépirodalom-központú olvasástanításnak, a hagyományos szövegek, népmesék, mesék és elbeszélések olvastatásának van erős lobbija. Pedig a szakember szerint az olvasás módjának alkalmazkodnia kell a befogadó céljához és a szöveg típusához is.
A gyerekek – eleinte tudatosan, később rutinból – az olvasás előtt meghatározzák az olvasás célját, saját elvárásaikat, majd az olvasás közben szerzett új információk birtokában felülvizsgálják, módosítják az olvasás módját, azaz olvasási stratégiákat használnak. Enélkül – gyakorlatilag a hagyományos iskolai trenírozás elfelejtése nélkül – a diák hátrányt szenved a (tovább)tanulásban s majd a munkaerőpiacon és a magánéletben is.
Jobban dolgozik, aki jobban olvas
Az olvasási beidegződések javíthatók – mondja az Improved Reading olvasási tanácsadója. Glatz Tamás tapasztalata szerint az olvasási teljesítmény meg is duplázható. Amint az a tanácsadó vállalkozás honlapján olvasható: az emberi gondolkozás tempója mintegy 800-1000 szó percenként, az iskoláskor elején elsajátított és tovább nem fejlesztett olvasási technikákkal azonban átlagosan csak mintegy 220 szó/perces olvasási sebesség érhető el. Ilyen lassú olvasásnál az emberi agy kapacitása nincs kihasználva. A sebesség növelése – a szövegértés megtartása, sőt javítása mellett – a gyakori olvasási hibák, rossz beidegződések kiküszöbölésével és új olvasási technikák elsajátításával érhető el.
Hogy nem mindegy, milyen hatékonysággal olvasunk, arra Glatz Tamás azt a példát hozza fel, hogy a felmérések szerint egy átlagos irodai dolgozó olvasásbéli hatékonyságának 25 százalékos növelése évi több mint 12 munkanapnyi időnyereséget jelentene.
Címet, alcímet keresünk a szemünkkel
Az olvasási technikák ismerete természetesen főként nagy mennyiségű elolvasnivaló esetén jön jól. Az olvasó szeme ilyenkor az úgynevezett kontextuskulcsokat, támpontokat keresi. Ilyen például a cím, lead, alcímek, grafikon, tartalomjegyzék, illetve az írásjelek, a központozás, a szöveg tagolása. Az olvasási tréning egyik gyakorlata, hogy egy cím nélküli kis szöveg tartalmát kell értelmezni. A megértést segítő információmorzsák, a kontextuskulcsok nélkül azonban bajos a megoldás.
Így olvastak 60 éve
Az információkereső szakemberek, információbrókerek, hírszerzők, akiknek maguknak is gyakorlott olvasóvá kell válniuk, a megfelelő információ megtalálása után megrendelőjük olvasási tevékenységének megkönnyítésén dolgoznak. Náluk – írja a Competitive Intelligence magazin – szintén mások a szükséges normák, mint az iskolában voltak: az írás mennyiségi növelése kifejezetten káros (szemben az iskolai „írjál fiam háromoldalas dolgozatot” kívánalommal). Az ügyfél a lehető legkevesebbet akar olvasni, a lényeget pontokba szedve, új információt nem hordozó szavak nélkül, akár mondatok helyett csak címszavakkal akarja megkapni. Ezért hiba a lassú építkezés, a lényeg végére hagyása, a logikai helyett a kronologikus rend, vagy annak sugallása: „Lásd, mennyit dolgoztam vele.” A beszámoló olvasását könnyíti még a vezetői összefoglaló az anyag elején, a szövegrészek feldolgozása képek és diagramok segítségével, nagyobb anyagnál a tartalomjegyzék is.
Olvasási stratégiák (Steklács J.)
A szöveg áttekintése (preview)
A szöveg, könyv, táblázatok áttekintése, átlapozása; tájékozódás annak megjelenéséről, hosszúságáról, várható olvasási nehézségek típusáról, képekről, szerkesztettségről.
A szöveg átfutása (skimming)
Rézsút olvasás, azaz áthúzzuk a szemünket a szövegen. Néhány kulcsinformáció kiemelése, melyekre támaszkodhatunk, ha sor kerül az olvasásra.
Kereső olvasás, pásztázás (scanning)
Egy-egy számunkra fontos információt kutatva futjuk át a szöveget. A szöveg rendezőelve alapján (pl. újságoldal, menetrend, időjárás-előrejelzés, vagy egy hosszú tanulmány) a fontos adatok vagy tételmondatok helyének azonosítása.
Beleolvasás
A szövegre vonatkozó elvárásaink alapján, véletlenszerűen kiválasztott hosszabb-rövidebb részlet elolvasása (pl. könyvesboltban, vásárlási döntés előtt).
Részletes olvasás
A klasszikus leggyakoribb mód. Minden mondatot szóról szóra elolvasunk a szöveg elejétől a végéig. Információkeresésre feleslegesen időigényes.
