Hans-Gert Pöttering, az EP elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy miniszterelnökségének évei alatt Antall előkészítette az ország csatlakozását a mai Európai Unióhoz. A néhai kormányfő céljait a szabadság kiirthatatlan vágya határozta meg már azokban az időkben is, amikor ebben korlátozni igyekeztek – szögezte le. Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, az Antall-kormány korabeli minisztere beszédében úgy fogalmazott, hogy Antallt „megtalálta a történelem”. A volt miniszterelnöknek az 1956-os forradalom idején és azt követően játszott szerepére is utalva kiemelte, hogy már 1990 előtt „eljött számára a szabadságért való cselekvés órája”.
Magyarországot “visszavitte” Európába
Szájer József, A magyar néppárti (Fidesz-KDNP-MDF) EP-delegáció vezetője szerint Antall József neve immár fizikailag is bevésődött egy európai intézmény épületébe”. Biztatta egyúttal a magyar településeket és iskolákat, hogy kövessék nagy számban az uniós parlament példáját, és nevezzenek el épületeket, intézményeket a volt miniszterelnökről. A brüsszeli konferenciának különös aktualitást adott, hogy az új, Antall Józsefről elnevezett épületszárny idén nyílt meg hivatalosan.
A tanácskozáson kortársak és jó barátok, köztük több egykori kormánytag, valamint a téma jeles ismerői vontak mérleget Antall József politikai teljesítményéről, egyöntetűen megállapítva, hogy a volt miniszterelnöknek döntő szerepe volt a plurális parlamenti demokrácia intézményeinek magyarországi kiépítésében, a Varsói Szerződés feloszlatásában és abban, hogy Magyarország visszatérhetett az európai nemzetek közösségébe.
Élete referenciaértékű
A külföldi meghívottak közül Wolfgang Schauble német belügyminiszter egyebek között azt hangsúlyozta, hogy Antall József példamutató politikát folytatott olyan ügyekben, amelyek Európa más részein vérontáshoz vezettek, mindenekelőtt a kisebbségi kérdésben. Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök hangoztatta, hogy Antall József korai halála súlyos és pótolhatatlan veszteség volt Magyarországnak, és az egykori miniszterelnök öröksége semmit nem vesztett jelentőségéből. Magyarország a katalizátor szerepét játszotta a kelet-európai rendszerváltás folyamatában – hangoztatta Stoiber, megerősítve, hogy a németek sohasem felejtik el a határnyitást hazánknak.
Valéry Giscard d’Estaing volt francia köztársasági elnök Antall Józsefnek Európa újraegyesítésében elfoglalt helyét méltató levelet intézett a konferenciához, Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke pedig a magyar és az európai történelem kiemelkedő alakjának nevezte a néhai miniszterelnököt, akinek tevékenysége és élete „referenciaértékű az európai értékekért küzdő emberek számára”. Fontosnak tartotta a luxemburgi politikus Antall József kereszténységét is.
