A lap egy 2000-es felmérést idéz, amely szerint a családorvosok 62 százaléka nem kért infarktusos betegéhez rohamkocsit, harminc százalékuk nem várta meg a kiérkező autót. A későbbi kezelés szempontjából alapvető fontosságú EKG-t is csak alig több mint negyedük készített. Hatvanhat százalékuk nem adott hasznos gyógyszert a páciensnek. Az infarktust szenvedők csaknem nyolc százaléka pedig többször is járt orvosnál, mielőtt felismerték volna a bajt.
Burány Béla, az Országos Mentőszolgálat minőségügyi szakértője kollégáival akkor Kiskunhalas mintegy 140 ezer lakosú körzetének gyakorlatát figyelte összesen öt éven át. A Veszprémi Akadémiai Bizottság és az OMSZ közös infarktusregiszterének adatai alapján Burány a Népszabadságnak azt mondta: valamennyi statisztika igazolja, hogy a kiskunhalasi eredmény országosan is érvényes.
Amikor az első eredmények kijöttek, azonnal elindítottunk az ÁNTSZ-szel közösen egy képzést, de nem sokat javult a helyzet – mondta Burány Béla. Most újabb, átfogó képzési sorozat indul. Az ország 25 pontján több mint 800 háziorvos szerezhet gyakorlati tudást a betegek ellátásáról – közli a lap.
