Ennek az az oka, hogy a földárak még jelenleg is lényegesen elmaradnak a régi tagállamok földpiaci áraitól. A kormányzatnak viszont az a célja, hogy minél inkább a magyar gazdálkodók kezébe kerüljön a hazai termőföld – közölte Sirman Ferenc.
Mint elmondta: a föld- és földbérleti piac stabilitását elősegítheti, hogy Magyarország a tervek szerint 2009-től áttér az unió által alkalmazott úgynevezett SPS- vagy farmatámogatási rendszerre.
Ennek lényege, hogy nem a megtermelt áru, hanem a megművelt földterület után jár a támogatás, vagyis arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a piaci igényeknek megfelelő növényeket termeljenek. Ugyanakkor a rendszer lehetőséget nyújt a magyar mezőgazdaság technológiai színvonalának javítására, a többi között az állattartó telepek korszerűsítésére is.
Eközben enyhült a termőterületek szétaprózottsága: a magánszemélyek által művelt területek átlagmérete 6-ról 9 hektárra, a gazdasági társaságok esetében pedig 180-ról 264 hektárra nőtt 2003 és 2008 között. Ugyanakkor az uniós csatlakozás előtti állapothoz képest duplájára, vagyis 480 milliárd forintra nőtt az agrártámogatások mértéke, amelyek immár 71 százaléka uniós forrás – sorolta a földhasználat javuló kondícióit a szakállamtitkár.
Ugyanakkor a fenntartható földhasználattal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedésként ismert jelenség akár hasznára is válhat Magyarországnak. Ugyanis nemzeti kutatási és fejlesztési programok kialakítására sarkallhat. A vízgazdálkodás ésszerűsítésére kényszerítheti a magyar mezőgazdaságot, és ösztönözheti a megújuló energiaforrások használatát – hangsúlyozta Sirman Ferenc.
Végül úgy vélekedett, hogy a világ túlreagálta az élelmiszerárak emelkedését, ami abból is látszik, hogy mára szinte minden terméknél visszaállt a túlkínálati pozíció. A hirtelen megugrás okai között említette elsősorban a kínai és az indiai fizetőképes kereslet megugrását, a világ meghatározó gabonatermő területein tomboló aszályt, illetve az unió 15 tagállamában érvénybe lépő SPS-rendszert, amely már nem ösztönöz túltermelésre.
Nem utolsósorban az energianövények termesztésének terjedését, amely a csökkenő szénhidrogénárak miatt megállni látszik – elemezte a drágulás okait a szakállamtitkár.
