A látogatás fontos állomása a magyar-szerb kapcsolatok újabb felfelé ívelő szakaszának, amely a nyáron kezdődött, miután március 19-től, Koszovó függetlenségének Magyarország általi elismerésétől hűvösebb volt a viszony. Az utóbbi pár hónapban azonban már több jelentős találkozó volt, köztük Göncz Kinga külügyminiszter belgrádi látogatása, s a szerb parlament elnöke, Slavica Djukic-Dejanovic e hét eleji budapesti útja. Szerbia ez év elején kinevezett új budapesti nagykövete is elfoglalta állomáshelyét.
A két ország kapcsolataiban nincsenek megoldásra váró súlyos problémák, így a miniszterelnöki látogatás fő célja a már meglévő kapcsolatok elmélyítése lehet. Minden bizonnyal szó esik majd arról, hogy folyamatossá kellene tenni az együttműködés olyan fontos szerveinek a tevékenységét, mint a kormányközi és a nemzeti kisebbségi vegyes bizottság.
Megkerülhetetlen téma Szerbia EU-integrációja is, amelyhez Magyarország minden támogatást igyekszik megadni. Belgrád már megkapta azt a részletes listát, amely tartalmazza, hogy mely, a csatlakozási folyamat során felmerülő problémák megoldásában számíthat konkrét magyar segítségre.
Az időszerű gazdasági kérdések közé tartozik Szerbia részvétele az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló gázszállításban, amelyben a Szerbiában már több benzinkúttal jelen lévő MOL szeretne együttműködő partner lenni. Ami a külpolitikát illeti, a magát függetlennek valló Koszovó kérdésében változatlanul eltér egymástól Budapest és Belgrád álláspontja, de mint a múlt havi külügyminiszteri találkozón is megállapították, ennek nem szabad befolyásolnia a kétoldalú viszonyt.
