Az Arrogancia mint cél című írás szerzője, Martin Simecka, a lap főszerkesztője szerint a harmincas éveket idézik mindkét ország politikusainak válaszai a dunaszerdahelyi eseményekre, a budapesti zászlóégetésre vagy a királyhelmeci koszorúzásra.
A szlovákok a határrevízióval és a magyar autonómiatörekvésekkel riogatnak, míg a magyarok a szlovák kormány nacionalizmusára és a magyar kisebbség elnyomására mutatnak rá. A maga módján mindkét félnek igaza van – írta a Respekt.
A hatalom nem ellenszere a radikalizmusnak
A szlovák-magyar diplomáciai összetűzésből, amely már kezdi éreztetni hatását az emberek életében is, három általánosabb tanulság is levonható a cseh hetilap szerint. Az első az, hogy a politikai szélsőségesség hatását nem lehet azzal csökkenteni, hogy részt kap a hatalomból. Ennek az ellenkezője igaz: ez a hatalmat is radikalizálja.
Példa erre Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amelynek kormányzati pozícióba kerülése után az összes párt – beleértve az ellenzéki pártokat is – nacionalistább hangnemet vett fel. Hasonló hibát vétett Ausztria, minek következtében a jobboldali szélsőségesek gyakorlatilag megnyerték a legutóbbi választást.
Rossz tapasztalata van ezzel Lengyelországnak is. A magyar jobboldal meg addig kokettált a radikálisokkal, mígnem elkezdett hozzájuk hasonlítani – mutatott rá az újság.
A szélsőség idomul a politikához
Másodszor: míg a politikai pártok közelednek a szélsőségesekhez, addig a szélsőségesek hozzáidomulnak a politikához és kezdik átvenni annak módszereit, szokásait, nyelvezetét. Politikai pártokat alakítanak, ügyesen dolgoznak a jelképekkel, s hangzatos nyilatkozatokat adnak ki. Minden jel arra mutat, hogy átgondolt politikai stratégiáról van szó, amelyet nehéz semlegesíteni.
Harmadszor: Az Európai Unió puha politikája érdekes próbának lesz most alávetve. Az európai szocialisták ugyan rákényszerítették Gyurcsány Ferencet és Robert Ficót, hogy több mint egy év után végre hivatalosan találkozzanak egymással, de ez csak egy megkésett és kétségbeesett kísérlet annak a tragikus kudarcnak a helyrehozatalára, hogy megtűrték az SNS bevételét a Fico-kormányba.
Benes országa békítene?
Csehország többször hangsúlyozta: európai uniós elnökségének egyik nagy előnye az lesz, hogy jól ismeri Oroszországot, s ez nagy segítséget jelenthet a tárgyalásokon. Prága most újabb előnyt is kihasználhat: a magyar-szlovák kapcsolatok jó ismeretét.
Ennek csak egy bökkenője van: a trianoni szerződés létrehozásában, melynek következtében majdnem egymillió magyar került az akkori Csehszlovákia fennhatósága alá, oroszlánrésze volt az akkori csehszlovák külügyminiszternek, Edvard Benesnek – mutatott rá a tekintélyes hetilap főszerkesztője.
