Magyarországon a gyermekek tizennégy százaléka foglalkoztatott nélküli háztartásban él, ez a negyedik legrosszabb adat az unióban – közölte Ferge Zsuzsa a Gyerekesély Projekt nyitórendezvényén.
Normális bér kéne
Ugyanakkor rámutatott: Magyarországon az alapkérdés az, hogy érdemese-e keresetért dolgozni? „Ha a kereset azt jelenti, hogy a hetven százalékból ötven megmarad szegénynek, akkor ne nagyon csodálkozzunk, hogy azok, akik a minimálbér körül (…) fognak keresni, nem mennek el dolgozni” – fogalmazott Ferge Zsuzsa.
Mint mondta, szembe kell nézni azzal a problémával, hogy a kereset többségében nem segít a családoknak kijönni a szegénységből. „Addig nem érdemes a segély ellenösztönző hatásáról beszélni, amíg nem tudunk a munkabér ösztönző hatásáról beszélni” – fűzte hozzá.
Forrásbővítés, együttműködés
A szociológus szerint a gyermekszegénység elleni küzdelemben szükség lenne konkrétabb célkijelölésre, folyamatos értékelésre, céltudatos forrásbővítésre, valamint jobb együttműködést kellene kialakítani a kormányzat és az önkormányzatok, illetve a tervezők és az érintettek között.
Ferge Zsuzsa előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásait korlátozni kell: a munkanélkülivé váló szülőknél folytatni kell a családi alapú segélyezést, valamint meg kell állítani a közműkikapcsolást és a lakásvesztést.
A Gyerekesély Projekt keretében 2009-től az ország leghátrányosabb kistérségeiben indulnak gyermekszegénység elleni uniós programok.
