Gyurcsány Ferenc eddigi pályafutása szerint, mint a megszorítások miniszterelnöke fog bekerülni a történelembe. Igaz, az osztogatása miatt támadott Medgyessy Péter bukása után még ő is jólétet ígért, ám a 2006-os választások után bejelentette az adócsökkentés elhalasztását és új adófajták bevezetését.
A 2007-es évben a gazdaság ugyan valamelyest nőtt, ám az átlagember ebből semmit sem érzett. Sőt az átlagfizetés vásárlóereje csökkent, a közösségi fogyasztással együtt.
A kormány által remélt gazdasági beindulás elsősorban a magas energiaárak miatt idén sem valósult meg. Ezt tetézi, hogy a gazdasági válság begyűrűzése miatt ismét össze kell szorítani a fogunkat. A kormány által kedden bejelentett megszorítócsomag szerint a közalkalmazottak és köztisztviselők nem kapnak 13. havi fizetést, a nyugdíjasok egy része nem kap 13. havi nyugdíjat, vagy csak csökkentett összeget. A kormány tagjai sem reménykedhetnek fizetésemelésben, az állami vállalatok vezetői pedig fizetésül 10 százalékától fognak elesni.
Csak kétéves megszorításra készült
A politológus szerint Gyurcsány Ferenc nem négy-, csupán kétéves megszorításra készült. Egészen a legutóbbi hónapig úgy tűnt, hogy a 2006-os kormányalakításkor kialakított stratégia tartható. „Ez azt jelentette volna, hogy az első két év kemény intézkedései után kétévnyi, fejlesztéssekkel kapcsolatos kormányzás következhet. A válság hatására ez az elképzelés négyéves kríziskezeléssé változott” – foglalata össze a helyzetet Gyulai Attila.
A Political Capital Institute vezető elemzője szerint Gyurcsány Ferenc kommunikációjában mintha dupla vagy semmit játszana (miközben a válságkezelés szempontjából nincs választási lehetősége). Azaz ha bejön a húzása (mind taktikai, mind szakpolitikai szempontból), akkor a felelősségre helyezve a hangsúlyt, erősítheti imázsát. Ha viszont nem, akkor a ciklus végére nem marad semmi, amit az MSZP a választók felé eredményként mutathat fel.
Gyurcsány nyerhet a válságkezeléssel
„Gyurcsány Ferenc kísérletét hosszú távon az a vita befolyásolja, mely még mindig arról szól, hogy az ország gazdasági egyensúlya és a növekedés szempontjából negatív tendenciák csak a 2002-es kormányváltás után kezdődtek el, vagy már azelőtt, az Orbán-kormány idején is” – véli Gyulai Attila. Hozzátette: a miniszterelnök csak akkor léphet fel problémamegoldóként, „felelős kormányfőként”, ha fel tudja mutatni, hogy nem pusztán a saját kormánya által előidézett helyzet miatt van szükség újabb megszorításokra, hanem tágabb problémákról van szó.
Hasonlóan látja a kérdést Mráz Ágoston Sámuel is. A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint a rendkívüli helyzet felülírta az MSZP eddigi forgatókönyvét, amelyben két szűk esztendő után idén nyártól már két bő esztendőt ígért, így készülve a következő választásra.
„A válságkezelés mégis egyben új lehetőség is a miniszterelnök számára, különösen, ha 2010-ig el tudja hitetni, hogy sikerrel járt. A mostani drasztikus intézkedések várhatóan hamarabb beérnek, mint a ciklus első felében meghirdetett reformok. Ráadásul amennyiben 2009 végére újra lesz szabad forrása a kormánynak, a választások előtt kárpótolhatja a nyugdíjasokat” – véli a politológus.
A nyugdíjcsökkentés kockázata
Saját szavazóival, a nyugdíjasokkal kell a kormányfőnek lenyeletnie a keserű pirulát – ez a pénzügyi válság hatására bejelentett kormányzati megszorítások legnagyobb politikai kockázata egy másik szakértő szerint. Mint Mráz Ágoston Sámuel elmondta, a közvélemény-kutatások szerint az idős választók a kormánypárt legerősebb támogatói.
„Ugyan 2006 óta a kormányfő számos alkalommal jelentett be kiadáscsökkentést, a nyugdíjasokat a költségvetési szigor eddig nem érintette közvetlenül, csak a nyugdíjas-infláció révén. Beszédes az is, hogy a kezdeti elszántság ellenére eddig nem került sor a nyugdíjreform megtárgyalására, sőt a kisebbségi kormány programja, a Megegyezés, már a jubiláló nyugdíjasoknak többletjuttatást ígért” – emelte ki a politológus.
Hozzátette: a 13. havi illetmény részleges elvonása több mint egymillió idős választópolgárt érint, mégsem jelenti automatikusan a miniszterelnöktől való elfordulást.
„Egyrészt a drasztikusnak tűnő intézkedés csak minden második számára jelent százezer forintnál nagyobb veszteséget. Másrészt Gyurcsány Ferenc mindent elkövet a járadékmegvonás elfogadtatásáért: válságretorikával áldozatvállalásra ösztönöz, s a 13. havi nyugdíj kipellengérezésével az esetleg elpártoló szavazók helyett adófizető támogatók megnyerésében reménykedik” – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.
Nehéz helyzetben a Fidesz
Szerinte az is megkönnyíti a kormányfő dolgát, hogy a Fidesz egyelőre nem indított nyugdíjas-védő kampányt. Tény ugyanakkor, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nehéz helyzetben van: az inaktívak felé nyitva nem veszítheti el az aktívak körében meglévő hitelességét.
