Belföld

Szorosabbra fűzödtek a magyar-román kapcsolatok

admin

2008. 10. 21. 20:00

Áttörésről beszélt a magyar-román viszonyban Gyurcsány Ferenc kormányfő a keddi szegedi együttes kormányülésen. Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök azt mondta, csak a következő román parlament dönthet a kisebbségi törvényről. A magyar kormányfő kifejtette, érdemes támogatni a kulturális autonómiát. Kiemelt témaként kezelték a tanácskozás résztvevői a vasúti, közúti és az energiahálózati összeköttetés fejlesztését; a kormányüléshez kapcsolódva a felek több megállapodást, illetve nyilatkozatot írtak alá.

Az elmúlt négy évben összességében áttörést sikerült elérni a magyar-román viszonyban – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. A magyar-román kormányülést értékelve a kormányfő kiemelte: ma már sokkal inkább építkezésekről szólnak ezek a találkozók, lényegesen kevesebb a konfliktus a román és magyar közösségek között a határ mindkét oldalán.

Calin Popescu Tariceanu azt mondta, mivel már csak negyven nap van a romániai választásokig, semmi esély arra, hogy a jelenlegi parlament elfogadja a kisebbségi törvénytervezetet.

Támogatják a kulturális autonómiát

A kulturális autonómiáról szólva közölte, támogatja azt, de felhívta a figyelmet arra, hogy a kulturális autonómia nem vezethet a kisebbség elszigetelődéséhez. Hangsúlyozta, már ma is széleskörű jogok illetik meg a kisebbségeket Romániában.

Gyurcsány Ferenc szerint az autonómia összhangban van az európai normákkal és elvekkel. A kulturális értelemben sokszínű Európában a nyugalmat és békét jól szolgálhatja a különböző típusú autonómiák létezése – tette hozzá a miniszterelnök a tanácskozást követő sajtóértekezleten.

Úgy fogalmazott: “Ha valamelyik nemzeti kisebbség meg szeretné teremteni a maga kulturális autonómiájának különböző formáit – legyenek intézményei, legyenek iskolái, legyen újságja – azt lehet és érdemes támogatni. Ez nem elvesz egy országból, hanem hozzátesz”.

A két fél egyetértetett a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújításával, a munkálatok jövőre be is fejeződhetnek. Battonyán pedig nemrég fejeződött be egy egymillió euró értékű iskolafelújítás. A munkálatokhoz Bukarest is hozzájárult – tette hozzá a miniszterelnök.

Közös cél a Nabucco

Calin Popescu Tariceanu hangsúlyozta, az együttműködésnek az energia területén jó néhány közös eleme van, köztük olyan fontos projektek, mint a Nabucco-gázvezeték, továbbá az energiahálózatok összekapcsolása. Emellett rendkívül fontos lenne, hogy nyolc kelet-közép-európai ország közös javaslattal álljon elő az Európai Unióban a klíma- és energiacsomaggal kapcsolatban – tette hozzá.

A román kormányfő azt mondta, az év végére kialakulhat a közös álláspont a Nabucco-vezeték ügyében, az év végéig aláírhatják az előzetes kormányközi megállapodást. Tariceanu támogatásáról biztosította a magyar kormány kezdeményezését a januári Nabucco-csúcs megtartására.

A román kormányfő kitért arra, hogy közeljövőben Szeged és Arad között megvalósul a gázhálózatok összekapcsolása. A következő fontos feladat, hogy a villamoshálózatokat is összekössék.

Gyorsforgalmi vasút

A találkozón szót váltottak a felek a közúti és a vasúti szállításról és az autópályákról. Románia szándéka a gyorsforgalmi vasút meghosszabbítása Konstancától Budapestig – mondta el a tervekről Calin Popescu Tariceanu. Szólt továbbá a Bécs-Budapest-Bukarest szupervonat megépítésének elképzeléséről.

Az együttműködés a Duna térségében is nagyon fontos, hiszen a folyó az egyik fő európai közlekedési útvonal, de nem szabad elfelejteni jelentős turisztikai előnyeit sem – mutatott rá.

A román miniszterelnök elmondta, Románia 2011-ben szeretne csatlakozni a schengeni térséghez, éppen akkor, amikor Magyarország lesz az EU soros elnöke. A schengeni csatlakozásnál Románia számít Magyarország segítségére.

Kiemelten fontosnak nevezte a Fiume és Konstanca közötti vasúti fővonal kialakítását a magyar kormányfő is, hozzátéve, hogy ehhez új pályára van szükség Szeged és Temesvár között.
Közölte: a magyar kormány nyitott azzal az ülésen elhangzott román kéréssel kapcsolatban, hogy Makó és Nagylak között is autópálya, ne pedig gyorsforgalmi út épüljön.

Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy Magyarország továbbra is ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását.

Közösen koszorúztak

A kormányülés után a két miniszterelnök közösen koszorúzta meg az 1849-es román-magyar megbékélési tervezetnek emléket állító táblát. A koszorúzás után néhány járókelő a kormányfő lemondását követelte, ahogy Gyurcsány Ferenc elhaladt mellettük. Tüntetést azonban a tervek ellenére végül nem szerveztek a kormányfői találkozó ellen.

A találkozó után négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői.

A két ország fejlesztési miniszterei közös egyetértési nyilatkozatot írtak alá az együttműködésről a magyar-román operatív programban. A tervek szerint a határ menti fejlesztésekre 2013-ig 250 millió eurót költenek majd.

A fejlesztési tárcák vezetői közös nyilatkozatban vállalták az együttműködést a Duna térség fenntartható fejlődéséért. A külügyminiszterek az Európai Unió klíma- és energiacsomagjával kapcsolatban fogadtak el nyilatkozatot. A dokumentum szerint az EU klíma- és energiapolitikai céljainak teljesítését mindkét kormány fontosnak tartja, ezért elő szeretnék segíteni, hogy a tagállamok megállapodjanak az év végéig a javaslatcsomagról.

A magyar igazságügyi és a román belügyminiszter a határokat átlépő bűnözés leküzdéséért fogadott el egyezményt. Az egészségügyi miniszterek pedig a határ menti egészségügyi együttműködés további feladatairól írtak alá nyilatkozatot.

A miniszterelnök a Duna Televíziónak adott interjújában kedden este azt mondta, a pénzügyi válság ellenére a kormány nem számol azzal, hogy csökkenne a határon túli magyaroknak adott támogatás. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a recesszió mindig a radikálisok erőknek kedvez.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.