Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója szerint konkrét javaslat nincs a “szöveg-kép” cserére, most leginkább a nyilvános zárt helyeken történő teljes dohányzási tilalom van napirenden.
A szakember kifejtette: amikor a cigarettás dobozokon megjelentek az elrettentő képek, például Kanadában, a becslések szerint 1-3 százalékkal esett vissza a cigaretta fogyasztása. Az elrettentő szöveg vagy kép visszatartó hatását egyébként nehéz számokban mérni, hiszen az egyes országok általában egy időben több szankciót vezetnek be a dohányzás visszaszorításáért – tette hozzá.
A főigazgató szerint inkább a dohánytermékekhez való hozzájutást kellene korlátozni. Gábor Edina úgy vélte, a várt hatást, tehát azt, hogy kevesebben gyújtsanak rá, azzal lehetne elérni, ha a cigaretta nem lenne “szem előtt”, vagyis például a nagyobb áruházakban, boltokban nem a pénztárnál, hanem az üzlethelyiség egy eldugott sarkában árulnák a dohányárut. Mindig a kínálat erősíti a keresletet – mondta.
Elrettentő képek
Az unió által ajánlott 42 kép között (csak ezek használhatók) vannak eredeti orvosi felvételek elrákosodott tüdőről, szájról, fogsorról, és szerepel olyan is, amelyen végstádiumban lévő rákos beteg látható lélegeztető gépre kapcsolva, vagy férfi holttest, orvosi kendővel letakart arccal, alatta a szöveg: “a dohányosok korábban halnak”.
A jelenlegi magyarországi szabályozás szerint cigarettát forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, ha a csomagolás tartalmazza a figyelmeztető feliratot – szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven – a doboz egyik oldalát legalább 30 százalékban elfoglalva, míg a másikon 40 százalékban. A dobozon fel kell tüntetni a cigaretta főfüstegységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom számszerű értékét. Az egészségvédő figyelmeztetés valamelyikét a dohányterméket árusító üzlethelyiségben, illetve a mozgó árusítóhely kiszolgáló terében is el kell helyezni.
Gábor Edina kiemelte: a dohányzás nem magától értetődő tevékenység, hanem tanult viselkedés, így a leszokást is tanulni kell, ebben különböző programok segítenek.
Nagy-Britanniában október elején vezették be, hogy a dohányzás egészségügyi következményeit bemutató, szándékosan sokkoló fényképekkel kell ellátni az ott forgalomba kerülő cigaretták csomagolását. Az Európában elsőként bevezetett előírás alapján elrákosodott tüdőkről, érszűkülettől üszkösödő lábakról, szájüregi és felső légúti rákos daganatokról, elrothadt fogsorokról, szívműtétekről készült színes orvosi fotókat kell elhelyezni a dobozokon. A sokkoló fotók elhelyezésének jogszabályi előírását már négy éve kilátásba helyezte a brit kormány; az elképzelésből az idén lett törvény.
Gábor Edina a sokkoló képekkel kapcsolatban megfogalmazta azt a véleményét, miszerint figyelemmel kell lenni azokra is, akik nem dohányoznak és nem is szeretnének “szörnyű” felvételeket látni a dobozokon. A dohányzás visszaszorítására irányuló kezdeményezések ugyanakkor hosszú távon kifizetődőek – véli a szakember. A dohányzás okozta megbetegedések kezelése és a munkából történő kiesés például kétszer-háromszor nagyobb kiadást jelent, mint a dohánytermékekből befolyó adók mértéke, azonban a nemdohányzásból származó “haszon” máshol is megtérül, mint ahol az adóbevételek keletkeznek.
Félix Péter, a Füstirtók Egyesületének nevében álkérdésnek nevezte, hogy a dobozon legyen-e kép vagy sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása – amely előírná a képek kötelező használatát – az ígéretek ellenére folyamatosan tolódik. Úgy látja, egy ilyen intézkedésnek akkor lenne hatása, ha egyszerre több szankcióval sújtanák a dohányzást.
Hárommillió dohányos
Véleménye szerint azért késik a törvény módosítása, mert a kormány a választások előtti évben nem meri vállalni, hogy szigorításokat vezessen be a dohányzással kapcsolatban. Mint mondta, a képeknek önmagukban semmilyen hatásuk nem lenne, és igazából monitorozni sem lehetne a hatást, hiszen Magyarországon még senki nem mérte fel, hányan cigarettáznak. A Füstölgők Társaságának elnöke, Fodor Péter kiemelte, hogy az Európai Uniónak csak ajánlása van arra, hogy az egészségvédő feliratok helyett képek legyenek a dohánytermékeken, Magyarországon pedig a legtöbb ajánlás tiltássá válik.
A nyilvános zárt helyeken történő dohányzás teljes tilalmával kapcsolatban rossz kommunikációnak nevezte, hogy csak azokat az országokat hozzák példaként, ahol teljes körű a tilalom, míg azokkal, amelyek toleránsabbak – például a csehek, osztrákok, portugálok – ritkán példálóznak, így szerinte “torz” képet kap a közvélemény.
Kitért arra is, hogy egyértelmű jogi szabályozás kell, többek között le kell írni, mit jelent a “nyilvános zárt hely”. A fogalmakat pontosan körül kell határolni, úgy lehet a törvény szövegébe beemelni – vélekedett Fodor Péter. Hozzátette: átfogó és komoly felvilágosításra és a dohányzás okozta kockázatok megismertetésére lenne szükség, s ezt már gyermekkorban el kellene kezdeni. Magyarországon becslések szerint mintegy hárommillióan dohányoznak.
