Osika József, az egyik érintett település, Tállya polgármestere egy kistérségi összejövetelen arról beszélt: a rendkívüli kötöttséggel járó feltételek miatt nem épülhetnek ipari üzemek Tokaj-Hegyalján, márpedig ezek létfontosságúak a települések számára.
Úgy látja, ezek az üzemek a helyieket sokkal nagyobb számban tudnák foglalkoztatni, mint a kiemelten kezelt borászat vagy az idegenforgalom. A munkanélküliséggel küzdő térségnek így ma több kára származik a világörökségi címből, mint amennyi haszna.
Májer János tokaji polgármester, aki egyben a Tokaj Világörökségi Egyesület elnöke, ezzel szemben azt állítja: a települések “hisztériáját” a szerencsi szalmatüzelésű erőművel szembeni borvidéki ellenállás okozza.
Véleménye szerint épülhet ipari üzem világörökségi területen is, ám annak működése nem árthat a térség értékeinek. Májer hozzáfűzte: a világon mindenhol fejlődést eredményezett a világörökségi cím az érintett vidékeknek.
A tokaji polgármester emlékeztetett arra, hogy nemrég ért véget az a kétmilliárd forintot meghaladó borvidéki program, amelynek során több, az idegenforgalmi vonzerőt erősítő beruházás is elkészült. Hozzátette: most újból elérhetők lesznek olyan források, amelyekre csakis világörökségi területeken található falvak és városok pályázhatnak.
