Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője szerint a gyűlöletbeszédre vonatkozó rész és a regisztrált élettársi kapcsolat szabályozása vet fel alkotmányos kételyeket, ez utóbbi esetében még folyamatban van az alkotmánybírósági eljárás is. A kormánynak ezt meg kellett volna várnia, mert ez alapvetően változtathatja meg a családjogi viszonyokat, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a regisztrált élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályokat – tette hozzá.
Répássy Róbert emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy káoszt fog előidézni, ha a kétezer paragrafusból álló új törvénykönyvet már 2010 január 1-jével hatályba akarja léptetni a kormány, mert a polgári és a jogi társadalom nem képes ilyen rövid idő alatt elsajátítani az új szabályokat.
Két ciklusos hatályba lépés
Kérdésre válaszolva úgy vélte: minimum két év felkészülési idő kellene, de azt sem tartaná túlzásnak, ha két parlamenti cikluson keresztül történne meg a hatályba lépés. A fideszes politikus Hollandiát hozta példaként, ahol az új polgári törvénykönyvet, fejezetenként két éves eltolódással léptették életbe, így az egész folyamat majdnem tíz évig tartott.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új polgári törvénykönyv következményeként számos más törvényt és alacsonyabb szintű jogszabályt is módosítani kell, a kormány pedig jövőre akarja ezt elvégezni, vagyis a kapcsolódó változtatásokra még egy év felkészülési idő sem lesz majd.
A Fidesz csak radikális változást tud támogatni
Répássy Róbert hangsúlyozta: a rendszerváltás után 20 évvel, egy konszolidált társadalomban nem olyan polgári törvénykönyvre van szükség, amely “egy csapásra” megváltoztatja az emberek mindennapjait, hanem olyanra, amely az eddig kialakult szokásokat és hagyományokat kodifikálja. A Fidesz csak ilyen törvényt tud támogatni – mondta a képviselő.
A Fidesz jogi kabinetvezetője azt is aggályosnak tartotta, hogy az új ptk. kidolgozásával foglalkozó bizottság elképzeléseit, egységes logikáját és koncepcióját megbontotta, megcsonkította a kormány, így a benyújtott javaslatot számos ponton kritizálja a szakma.
Répássy Róbert szerint egyébként a polgári törvénykönyv mostani beterjesztésével a kisebbségi kormány csak a cselekvőképtelenségét próbálja leplezni, holott alkalmatlan arra, hogy az emberek életét több évtizedekre maghatározó polgárjogi kódexet adjon az országnak.
Enyhítenének a regisztrált élettársi kapcsolaton
A Fidesz frakcióigazgatója szerint ezeket az érveket mondja majd el a Fidesz a törvénykönyv közel két hónapos parlamenti vitájában, és igyekeznek majd módosító javaslatokkal korrigálni a tervezetet, de szerinte már önmagában a hatályba lépés dátuma megkérdőjelezi, hogy a javaslat valóban az emberek érdekeit szolgálja.
Répássy Róbert a regisztrált élettársi kapcsolatra vonatkozó kérdésre azt mondta: a Fidesz a törvény vitájában is azt az álláspontot képviselte, hogy a regisztrált élettársak viszonyát kevesebb kötöttség és lazább kapcsolat jellemezze, szemben a mostani szabályokkal, amelyek szerint a regisztrált élettársi kapcsolat “kvázi házasság”, és gyakorlatilag anyakönyvezető előtt, a házasság formalitásaival és ünnepélyességével ismerik el.
Draskovics szerint már nincs konszenzus
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint “megbomlani látszik” az új Polgári törvénykönyv (Ptk). készítését eddig övező politikai egyetértés. Szerinte “nem tartalmi viták tekintetében, hanem leginkább formai kérdéseken, és azt hiszem, azzal a céllal, hogy az ellenzék szeretné megakadályozni, hogy megszülessen egy nagy fontosságú törvény” – mondta.
Az új Ptk.-ról szólva azt mondta, abban új elvek és értékek érvényesülnek.
Mint mondta, tíz éves előkészítő munka után nyújtották be még a parlamenti szünet előtt az új Ptk. tervezetét, de – véleménye szerint – “kiéleződőben van” vita két kérdésről, és “itt a szakmai kérdések már politikai mezt öltenek”. Ismertetése szerint az egyik kritika a tervezettel kapcsolatban, hogy a kormány negligálta volna a szakértői bizottság javaslatait, pedig “erről szó sincsen”.
A bizottság letette a javaslatát, de arról szó sem volt és szó sem lehet, hogy a kormány a maga törvény-előkészítő felelősségét átruházza szakértőkre. A szakértőknek a döntés-előkészítés a dolguk – mondta, hozzátéve: a javaslatokat a kormány apparátusa “korrigálta”, például azért, mert bírák, jogalkalmazók nem tudták elfogadni a szakértők javaslatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy sok kérdésben maga a szakértői bizottság sem volt egységes, de a benyújtott törvénytervezet “túlnyomórészt a szakértői bizottság javaslatára támaszkodik”.
Nem presztízskérdés a tervezet
Semmi akadálya nincs annak, hogy a parlamenti vitában bárki, aki a szakértői bizottság javaslatának bizonyos elemeit vissza akarja hozni, azt módosító indítványként beterjessze, azokat érdemben meg lehet vitatni – jelentette ki.
Mint mondta, sem a kormány, sem ő nem tekinti politikai, vagy presztízskérdésnek a tervezetet. “Jó, a társadalom igényeit kielégítő Ptk.-t kell alkotni. Bárki, aki ehhez érdemben hozzá tud járulni jó javaslattal, annak a javaslatát el kell fogadni, bárki is legyen az, bármelyik politikai oldalról” – mondta.
Újraszabályozza a gyűlöletbeszédet
Hozzátette: a másik, politikai természetű vita tárgya, hogy a Ptk. javaslata alkotmányellenes-e. Mint mondta, a májusban benyújtott javaslat még nem vehette figyelembe az Alkotmánybíróság (Ab) nyári döntését, amelyben alkotmányellenesnek nyilvánították a gyűlöletbeszéd szabályozásáról szóló jogszabály egyes rendelkezéseit.
Ezért a Ptk. a tavaly elfogadott törvény rendelkezéseit tartalmazza, de – mint mondta – ez “nem maradhat így”, ezért már az Országgyűlés előtt van a törvényjavaslat, ami az Ab döntésének megfelelően újraszabályozná a gyűlöletbeszédet.
Értékválasztás az élettársi kapcsolat
A miniszter szerint a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő vita tulajdonképpen értékválasztási kérdés. Emlékeztetett rá: az országgyűlés tavaly törvényt alkotott a bejegyzett élettársi kapcsolatról, amit többen megtámadtak az Ab előtt. A Ptk. javaslata az érvényben lévő törvénynek megfelelően szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolatot.
Most az ellenzék azt követeli, hogy amíg az Ab ebben nem foglal állást, meg se kezdjük a Ptk. vitáját. Ez nagyon átlátszó trükk arra, hogy ne kelljen tárgyalni a javaslatról – mondta.
Hozzátette: nem lehet tudni, hogy az Ab mikor dönt, de ha dönt és emiatt változtatni kell a Ptk. szabályain, akkor még mindig lehet korrigálni az Országgyűlés előtt lévő javaslatot.
