A Fővárosi Főügyészség nem szüntette meg az eljárást, a nyomozást továbbra is folyamatban van a BRFK-n, a nyomozati határidőt a Fővárosi Főügyészség november 17-ig meghosszabbította – közölte a főügyészség. A főügyészség emlékeztetett rá: a nyomozó hatóság július 23-án közösség elleni izgatás miatt gyanúsítottként hallgatta ki G. Sándort és G. Tibort, akik megpanaszolták a gyanúsításukat.
A gyanúsítás ellen benyújtott panasznak a kerületi ügyészség helyt adott, mert a beszerzett adatok alapján nem volt megállapítható, hogy a két férfi magatartásával gyűlöletre uszított volna.
Engedély nélkül vetítettek
“A gyűlöletre uszítás a kialakult joggyakorlat szerint olyan feszültséget gerjesztő, lázongó magatartás, mely alkalmas a szenvedélyek felszítására, a társadalmi rend és béke megsértésére, és amelynek következtében a felhevített gyűlölet akár szélsőséges aktivitásba, erőszakos cselekmények tanúsításába is torkollhat” – emlékeztetett a főügyészség. A főügyészség hozzátette: azzal, hogy helyt adott az ügyészség a gyanúsítás ellen benyújtott panasznak, megszűnt a két férfi gyanúsítotti jogállása, de a nyomozás ettől függetlenül továbbra is folyamatban van.
A BRFK július 18-án indított eljárást közösség elleni izgatás megalapozott gyanúja miatt a Jud Süss című film vetítésével kapcsolatban. A rendőrség több tanút is meghallgatott, majd házkutatást tartott egy Hollán Ernő utcai lakásban és egy XII. kerületi könyváruházban, ahol DVD-n és videokazettán a Jud Süss több tucat kópiáját találták meg és foglalták le. Az eljárásban a rendőrség azt is vizsgálja, hogy sérültek-e a filmmel kapcsolatban a szerzői joghoz fűződő érdekek – tájékoztatott az eljárás indulásakor a BRFK.
A propagandafilm vetítésével kapcsolatban az SZDSZ XIII. kerületi frakciója tett feljelentést július elején közösség elleni izgatás miatt, mivel Angyalföldön többször is lejátszották a filmet. Szabadai Viktor, a párt angyalföldi frakciójának vezetője akkor sajtótájékoztatón közölte: a film csak a jogokat birtokló német alapítvány engedélyével játszható le Európában, márpedig a film vetítéséhez – ha jól tudja – a szervezőknek nem volt engedélyük.
Büntetőjogi eljárást kezdeményeztek
A Népszabadságban egy név nélkül nyilatkozó ügyvéd – aki magánszemélyként nyújtotta be a beadványt – pedig kifejtette: jogilag lehetséges, hogy a hatóságok megszüntessék a Jud Süsst levetítő Gede testvérek által működtetett cégek, alapítványok tevékenységét. Le kell foglalni a náci propagandafilm kópiáit, és el kell járni a vetítést szervezők ellen, mert a párizsi békeszerződés – amelyet 1947-ben Magyarország is aláírt – egyik passzusa tiltja a fasiszta szervezetek működését és az ilyen ideológiák propagálását – mondta az ügyvéd a lapnak.
A wiesbadeni Friedrich Wilhelm Murnau Alapítvány augusztus elején büntetőjogi eljárást kezdeményezett a Jud Süss budapesti vetítése miatt, mert a filmmel kapcsolatos valamennyi jogot birtokló német alapítvány semmifajta engedélyt nem adott Veit Harlan antiszemita filmjének budapesti vetítéséhez. A Népszava pedig a múlt héten arról írt, hogy a német külügyminisztérium budapesti nagykövetségén keresztül tudatta a magyar kormánnyal: sérelmezik, hogy a filmet többször is hagyták levetíteni a jogokat birtokló német alapítvány engedélye nélkül.
A Jud Süss című náci propagandafilmet Joseph Goebbels propagandaminiszter felügyelete mellett 1940-ben forgatta Veit Harlan az antiszemitizmus „igazolására”.
