Az elmúlt héten April Foley amerikai nagykövet egy konferencián kijelentette: javasolja Magyarországnak, hogy függessze fel részvételét a Déli áramlat projektben. Ilyen horderejű kijelentést egy diplomata nem tesz központi utasítás nélkül. Erre utal, hogy korábban az amerikai külügyminisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára „időszerűtlennek” nevezte a Déli áramlatot.
Európai körútján hasonlóan nyilatkozott a Szenátusban komoly befolyással bíró Robert Lugar republikánus szenátor is. A Budapesten tárgyaló David Merkel, az Oroszországért felelős helyettes külügyi államtitkár pedig a Népszabadságnak adott nyilatkozatában ismételte meg az amerikai nagykövet szavait. Mindez így együtt már diplomáciai nyomásgyakorlásnak nevezhető.
Lehetetlen mindkét projekt együtt
Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy a magyar kormány kommunikációjával szemben külföldön az Oroszországot elkerülő és nem orosz gázt szállító Nabucco projekt és az újabb orosz gázt szállító Déli áramlat vezeték együttes megépítését lehetetlennek tartják. A két gázvezeték fogyasztói köre nagyjából megegyezne, vagyis üzletileg ellehetetlenítenék egymást. Ehhez párosul az a moszkvai igyekezet, mely stratégiai okokból próbálja a Nabucco vezeték beszállítói oldalát ellehetetleníteni.
Mind Washingtonban, mind Moszkvában tudják: egy olyan vezeték, mely a Kaszpi-térségből a Kaukázuson át Oroszországot megkerülve hozna gázt Európába, növelné olyan államok szuverenitását, mint Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán. Ráadásul Moszkvának azért is fontos elrekeszteni az alternatív útvonalat, mert termelői kapacitásának korszerűtlensége miatt hamarosan nem lesz képes exportkötelezettségeinek eleget tenni újabb közép-ázsiai lelőhelyek „bekebelezése” nélkül.
A grúz ügy ismét hangsúlyozta az érdekeket
Innentől kezdve hiába nevezett ki Gyurcsány Ferenc Bayer Mihály személyében külön „Nabucco” nagykövetet, hiába tervez az elkövetkező időszakban több nemzetközi „Nabucco konferenciát”, Washingtonban mindaddig, amíg ezzel párhuzamosan folyik a Déli áramlat tervezése, stratégiai érdekeikkel ellentétesnek fogják fel a magyar kormányzati magatartást.
Ráadásul az Egyesült Államokban a határozottabb fellépéseket motiválhatja az orosz-grúz konfliktus tapasztalata is. A Grúziával szembeni orosz fellépés, illetve a grúz infrastruktúra rombolása valóban arra utal, hogy Abházia és Dél-Oszétia kiszakításán túl Moszkva üzenni akart: aki energetikai érdekeik ellen lép fel a térségben, az könnyen hasonlóan járhat.
Belpolitikai ügy lett belőle
A Déli áramlat kontra Nabucco téma Magyarországon is belpolitikai témává vált azok után, hogy Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szintén követelte: Magyarország függessze fel részvételét a Déli áramlatban és erről kezdjen konzultációt a többi érintett európai állammal. Az „atlantista” külügyesként ismert politikus vélhetően a témát felveti majd a hét második felében zajló hivatalos amerikai tárgyalásain is.
A témával szeptember végén vélhetően Göncz Kinga külügyminiszter is szembesülni fog, aki az ENSZ Parlamenti Közgyűlésének ülésére New Yorkba utazik, ahonnan átmegy majd Washingtonba is. A vízummentességgel kapcsolatos jó hírek, valamint az afganisztáni magyar szerepvállalás méltatásán túl Göncz Kingának várhatóan arra is kell majd magyarázatot keresnie, miért nem nyilvánult meg egyszer sem Grúzia kérdésében Gyurcsány Ferenc. Látogatásának magyarországi pikantériája az lehet majd, hogy tavaly még a magyar miniszterelnök amerikai útját ment előkészíteni, ami azonban elmaradt. Ehhez vélhetően hozzájárul a szocialista kormány Oroszország-politikája is.
A téma „melegen” tartását segítheti, hogy szeptember folyamán terítékre kerül a parlamentben egy, az SZDSZ által benyújtott országgyűlési határozati javaslat, mely kimondaná a Nabucco gázvezeték elsőbbségét. A parlamenti vita abból a szempontból is érdekes lehet, hogy lehetőséget nyújt a liberálisoknak arra, hogy megkülönböztessék magukat az MSZP-től anélkül, hogy ez bármilyen formában érintené a kormányzás struktúráját.
